Qulto szakmai nap 2021

2021. február 3-án és 4-én online formában került megrendezésre a Qulto szakmai napja. A Köszöntés után hangzott el a Beszámoló 2020-as évről Kármán Lászlótól  (CEO) , Czoboly Miklóstól (CEO)  és Tarjáni Gyulától  CEO), majd szót ejtettek az idei tervekről.

A cég beszámolt a tavalyi év kapcsán történt fejlesztéseikről (Városfoglaló 2.0, Qulto 360 virtuális kiállítás modul, Restaurálás modul, Qulto eCard könyvtári mobil applikáció), különböző számadatokról (pl: mennyi kölcsönzést regisztráltak a rendszereik, mennyi új bibliográfiai adatot regisztráltak a Qulto rendszerekben, mennyi Ocr-ezett oldal került be a Qulto adatbázisába). Létrehoztak egy Domain menedzser osztályt mely a termékek fejlesztési irányáért felel. Minden Qulto termékhez dedikált DM tartozik. Illetve sikerült a járványhelyzet ellenére bővíteni a munkahelyeket a cégnél.  

A 2021-es évre a fő kitűzések: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a kommunikáció erősítése, amely magában foglalja az aktív Facebook és LinkedIn jelenlétet, a rendszeres hírlevelet, az ügyfél-elégedettség mérését, a termékfejlesztésekről történő tájékoztatást és a  termékportfólió bővítését.  

Bővebben a videóban:

 

Mi a Qulto Ökoszisztéma? (Pancza János CEO) 

Ebben az előadásban bemutatták, hogy milyen alapelemekből épül fel a Qulto szakmai mentalitása. Náluk a kulturális intézmények (múzeumok, könyvtárak, levéltárak) megtalálják az informatikai problémájukra a megoldást. Ehhez olyan eszközöket használ mely segíti a katalogizálást, rendszerezést ezeknek az intézményeknek. A folyamat következő lépéseként segít, hogy a digitalizált anyagot meg lehessen osztani másokkal. Segítenek gazdagítani és összekötni az adatbázisokat. Eszközöket és szoftvereket biztosítanak, hogy a különböző lehetőségek a bemutatáson túl, újra felhasználhatóak legyenek (pld: kioszkok, applikációk). 

Ehhez a négy alappillérhez kapcsolódnak a cég fejlesztései: MANAGE-DIGITAL-CONNECT-ATTRACT.  

 

Qulto Szemantikus Tudásháló (dr. Fülöp Endre rendszertervező) 

Bemutatásra került egy olyan katalógus, melynek fő célja a keresett találatok minél teljesebb és pontosabb reprezentálása. Fontos, hogy sokkal nagyobb információ halmazt képes kezelni, mely sokkal pontosabb képet tud adni egy-egy műről. Hiszen a cél az, hogy a már meglévő könyvtárhasználók még jobb kiszolgálást kaphassanak egy felhasználóbarát felületen.  

Itt meg lehet nézni.

Emellett fontos még megjegyezni, hogy a Szemantikus Tudáshálóra új szolgáltatásokat készítettek, így szerzői jogi információkat, FRBR-rekordokat, múzeumi tárgyakat és irodalmi helyszíneket. Az utóbbi egy olyan széleskörű keresési lehetőséget biztosít, hogy földrajzi helyszínekhez lehet az ott játszódó regényt vagy regény részletet hozzákapcsolni vagy fordítva. Ehhez készült egy mobil applikáció is, mely akár utazás közben tippeket adhat a kedvenc könyvünk helyszíneihez, vagy ha éppen a Balatonnál járunk és számos regény helyszínt jelez meglátogatás céljából. Így összeköti a könyvet-könyvtárat-olvasót-turizmust-oktatást.  

A múzeumi tárgyak esetében pedig egy-egy múzeum bedigitalizált anyagából lehet regényekhez hozzárendelni őket. Így bemutatva esetleg az oktatásban némely kor használati tárgyait, melyek kapcsolódnak a regényhez.  

A szerzői jogi információk esetében pedig megmutatja, hogy az adott műhöz kinek milyen szerzői joga van és melyek azok, amik esetleg szabad felhasználásúak. 

Könyvtár a zsebben – eCard release! (Erdős Zoltán fejlesztési részlegvezető) 

„A Qulto eCard mobilapplikáció célja az, hogy a felhasználó összes „könyvtári ügye” egy helyen elérhető, áttekinthető, intézhető legyen.” (Dr. Fülöp Endre)

Alapvetően ebben a mondatban minden benne van, de közel sem fedi le teljesen a lényeget. Az applikációban lehetőség van több könyvtár olvasójegyét egyszerre kezelni, de akár több személy olvasójegyét is (pld: család esetében). Be lehet iratkozni az applikáción keresztül, lehet kérni értesítéseket a lejáró könyvről a telefonra, továbbá szinkronizálni lehet a telefon naptárjával, így ezt is jelezné az egyéb teendők mellett. Ezen túl kihasználja az okos telefon adottságait: biometrikus azonosítás a tranzakciók esetében, olvasójegy scannelése, útvonaltervezés a könyvtárba. További elvégezhető könyvtári ügyek: kölcsönzések hosszabbítása, előjegyzés indítása/hosszabbítása/lemondása, félretételek ellenőrzése, tartozásaink nyomon követése, beiratkozás hosszabbítása, könyvtári nyitvatartások ellenőrzése, könyvtári elérhetőségek megtekintése majd a kontakt felvétele, művek keresése és kedvencnek jelölése. Jelenleg kompatibilis könyvtári rendszerek ezzel az applikációval a Huntéka és a Corvina. A Google Play Store-ból már letölthető és Android 4.4 – Android 11 – ig támogatott, iOS-re még nem elérhető. 

 

Kulturális örökség az okostelefonomban? (Deák Gábor Agile Lead) 

A Városfoglaló applikáció célja, hogy egy ismeretlen vagy saját városunkat megismerjük minél jobban. Ezzel lehetőség van még egyszerűbben bemutatni a kuturális kincseket és virtuális sétákon részt venni. Lehet benne versenyezni, kvíz kérdésekkel lehet színesíteni a programot és egyéb látványos elemeket a túra során hozzárendelni. Helytörténeti és kulturális turizmus erősítése szempontjából ez egy kiváló program. Ezt lehet számítógépen is használni, így lesz meg a virtuális séta érzése és mobilon is, akkor pedig végig is járható. 

Itt kipróbálható.

Kérdésbank adatbázis, mely online kvízkérdéseket kezelne. Itt lehetne adminisztrálni és böngészni, majd pedig az Api-n keresztül integrálható lenne más alkalmazásokba. 

Qulto360 egy olyan szolgáltatás melyben gömbpanorámájú virtuális kiállítások reprezentálhatók.  

LiteraTúra mobil App irodalmi vonatkozású helyszínek bemutatására készült. Lehet benne kulcsszavas keresést végezni, útvonalat tervezni, ajánlani és jelöli a közeli irodalmi helyszíneket. Regisztráció után pedig lehet jelölni a kedvenc műveket és szerzőket, a már meglátogatott helyszíneket és értesít az új helyszínekről. Főként a mű cselekményének helyszínét és a szerző szobrát lehet felkeresni ennek az alkalmazásnak a segítségével. 

Könyvkiadó automata (Dr. Kovács Béla Lóránt igazgató – Méliusz Juhász Péter Könyvtár) 

Szükség szülte az ötletet, hogy a városban olyan mobil kölcsönző pontokat alakítsanak ki, ahol a könyvtárak bezárása ellenére az olvasók átvehetik az online előjegyzett könyveiket, a szolgáltatást sikerüljön fenntartani. Ezt a kölcsönzési formát meg kell ismertetni a felhasználókkal, az új helyzetre való lehetséges válaszként. A módszertől a forgalom növekedését várják. 

 

Somody Ildikó, Tatai Nikolett

Győztesek konferenciája

A 2020. évi Minősített Könyvtár cím és Könyvtári Minőségi Díj pályázatok lezárulta kapcsán a Könyvtári Intézet Könyvtári Minőségfejlesztési Osztálya egy konferencia keretében, 2021. január 28-án köszöntötte a 2020-ban győztes könyvtárakat. A 10 nyertes könyvtár közül négy osztotta meg pályamunkájuk egy-egy kiemelt témáját.

Dr. Kovács Béla Lóránd: A mérésen alapuló döntéshozatal (Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen)

Alapvetően a mai világban, főleg a mostani helyzetben mindenhol a tényszerű bizonyított feltevéseket szeretik, főleg a Minisztériumban. Debrecenben a Méliusz könyvtárigazgatója, olyan szempontot épített bele a vezetői stratégiájába, amely a menedzsment világából jön. Ebből fakad, hogy egy teljesen másfajta megközelítést alkalmaz az intézmény erőforrásai beosztásával / gazdálkodásával kapcsolatban. Számára az olvasó és az olvasói igények az első, az intézmény, mint kiszolgáló másodlagos, hiszen olvasó nélkül nincsen rá szükség. A könyvtár létszükségét folyamatosan bizonyítandó, olyan fejlesztési utakat kerestek ezekkel a mérésekkel mely ezt hivatott erősíteni. Ezek a mutatók segítik a vezetőket abban, hogy a kollégák munkáját is mérjék és ennek megfelelően jutalmazzák vagy esetlegesen figyelmeztessék az adott munkaerőt. A debreceni művelődési intézmény egy komplett, áttekinthető brosurát állít össze ezekkel a mutatókkal és azt eljuttatja a döntéshozóknak.

A minőségirányítási rendszert segítő döntések fontos része a könyvtárban a forgalmi adatok mérése, így válik lehetővé annak növelése (pl. könyvkölcsönző automaták kihelyezésével). A könyvtárak hasznosságát az a szám jellemzi, amely megmutatja, hogy 1 adóforint után a lakosság hány forintnyi szolgáltatást kap vissza, ezt a mutatót az amerikai könyvtárakban is mérik. A kölcsönzések számát megszorozzák a könyv értékével (ez a beszerzési ár 80%-a szokott lenni), az így kapott szám mutatja, hogy milyen értékben nyújtott szolgáltatást a könyvtár a társadalom felé.  Tehát egy sűrűn kölcsönzött könyv esetében mondhatjuk, hogy 1Ft befizetésével 4 Ftot kap vissza az állampolgár, és ez már érdekli a fenntartókat is. Természetesen a könyvtárnak működési költségei is vannak, ezeknek, illetve a fenntartó hozzájárulásának figyelembevételével lehet képet alkotni arról, hogyan térülnek meg a lakosság adóforintjai. Ugyanakkor nemcsak az anyagi szempontból való megtérülést kell figyelembe venni, hanem fontos szerepet játszik az is, amelyet a könyvtárak a szellemi javak továbbadásában betöltenek.

     

 Berta Gyuláné: Proaktivitás a partnerkapcsolatokban (Tóth Menyhért Városi Könyvtár, Mórahalom)

Ebben az előadásban hangsúlyos szerepet kapott, hogy miként kell és lehet együttműködni a leghétköznapibb szolgáltatókkal (pl: posta, házi orvos stb). Itt egy másik szemszögből, de ugyanaz került előtérbe, mint a korábbi előadásban. A helyi szolgáltatási igények feltérképezése és egyfajta igény keltés a város lakosai és intézményei felé. Fő hangsúlyt kapott a folyamatos megújulás, a változás kérdése. A lehetőségek keresése és alkalmazása, azaz menjünk oda az emberekhez és kínáljuk nekik a szolgáltatásainkat, ne arra várjunk, hogy majd megkeresnek minket. Gyakorlatilag itt a könyvtár már csak másodlagos szerepben tölti be a könyvtári funkcióit, elsődlegesen közösségi térré, közösségi intézménnyé vált. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy egy kistelepülési könyvtár esetében másfajta igények merülhetnek fel, mint mondjuk egy nagyobb városi könyvtárban. A könyvtár működését nagyban segíti, hogy a hetente tartott önkormányzati gyűléseken a könyvtár vezetője is részt vesz, így mindenről értesül és közösen dönthetnek.

A Mórahalmi könyvtár az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektet kapcsolatrendszerének kibővítésére, aktivitásukkal sikerült elérniük, hogy szolgáltatásaikkal jobban bekerüljenek a település kulturális vérkeringésébe. Az intézkedések között szerepelt, hogy folyamatosan ajánlották a szolgáltatásaikat a potenciális használói csoportok felé (iskolák, óvodák, önkormányzat, egyének),  az olvasók javaslatai alapján átrendezték az állományt, hogy a tereket jobban tudják használni, rendezvényeket szerveztek, fejlesztették a kommunikációt. Mottójuk: "A szolgáltatások a kapcsolatrendszerekben élnek". 

Szépvölgyi Katalin: Zöld könyvtár a mindennapokban (Óbudai Platán Könyvtár, Budapest Ezüsthegyi fiókkönyvtára)

Ez egy elég rendhagyó előadás volt témáját tekintve, ugyanis ehhez a megvalósuláshoz olyasfajta önkormányzati és közösségi támogatás szükséges mely nem sok területen adatik meg. Fontos kiemelni, hogy az országban ennyire környezettudatos és zöld megújuláson alapuló könyvtár szinte egyáltalán nincs. Érdekes volt megfigyelni, hogy milyen újításokat tudtak kialakítani a könyvtárban akár a szolgáltatásokban, akár a technikai feltételekben. Itt a végeredményhez hozzájárul, hogy a lakóövezet olyan területében található mind a két könyvtáruk, ami a lakótelephez, ugyanakkor a kertes házi övezethez van közel. A tanulság, hogy három fő opció kell egy ilyesfajta projekthez: a fenntartó támogatása (ez lehet önkormányzat, vagy támogató), a környezeti affinitás (igény ilyen programokra), és a jó elhelyezkedés. 

A zöld könyvtár kialakításának ismertetése Óbudán volt a leginspirálóbb előadás. A környezetvédelem fontosságát felismerve, azt a munkatársakkal elfogadtatva, megfelelő fenntartói támogatás mellett tudták kidolgozni és megvalósítani a zöld könyvtár koncepcióját. A beszámolóból kiderült, hogy teljes-körűen sikerült megvalósítani az elképzeléseiket. Jó volt látni a fényképeken az ötletes és esztétikus megoldásokat. A könyvtár adottságai ideálisak, hiszen a patinás épület egy polgári családi ház lehetett, ódon, családias hangulatot áraszt, hangulatos kerttel is rendelkezik. Minden adott volt a "kertes könyvtár" kialakításához, ahol többek között kerti pihenőt nyugágyakkal, (állományba nem vett, gyűrhető könyvekkel), fűszerkertet, grillező helyet, játszóteret alakítottak ki. Nagy találmányuk a magtár-kölcsönző- magokat kölcsönöznek és a termésből hoz vissza az olvasó új kölcsönözhető "példányokat".

A könyvtáron belül zöld sarkot, pelenkázót, a már említett vetőmagtárat, herbázó -  limonádézó helyet, szelektív hulladékgyűjtőt (!) alakítottak ki. A lelkes olvasóközönség behoz pelenkát, olvasószemüveget, amit már nem használnak, majd a könyvtárban "újra hasznosítják" mások.  Karácsonykor könyvekből összeállított karácsonyfát állítanak ki. A herbázó-limonádézó sarokba is folyamatosan hordják a gyógynövényeket és citromot az olvasók: egyszóval sajátjuknak érzik az intézményt.  Zöld rendezvényeket, előadásokat is szerveznek, tevékenységeikbe bevonják az olvasókat (közösségi kert), önkéntesek közreműködésével.  Élmény ilyen könyvtárba járni.  A könyvtár 2020-ban elnyerte az IFLA Zöld Könyvtár díját. [szerk. megj.]

 

Rakonczás Szilvia: A  Digilabor és a BékésWiki innovációk fenntarthatósága (Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba)

Ebben az előadásban talán az volt a legjobb, hogy a digitalizáció fontosságát, oktatását és ennek beépítését hogy sikerült megvalósítani egy könyvtári intézményen belül. Nem elzárkóznak a technikai újítások elől, hanem nyitnak feléjük, így oktatva a gyerekeket, hogyan lehet ezt is okosan és megfelelően alkalmazva használni. A digitális világ, nemcsak az internetből és az okos telefonból áll, hanem olyan innovatív estközökből, mint robotika, filmforgatás, programozás, közösségi adatbázis építés, családfa kutatás stb. Ami még zseniális volt, az a generációk összekapcsolása, helytörténeti vonatkozások felépítése, így erősítve a lokálpatriotizmust és a gyökerek megismerését. Itt is a fenntarthatóság, a fejlesztések nagyon nagy hangsúlyt kaptak, hiszen az informatika területe az, ahol megújulás és támogatás nélkül sehova sem lehet eljutni. 

A könyvtárban működő makerspace jellegű kreatív alkotótér, a Digilabor  egy uniós pályázat keretében jöhetett létre. A jól felszerelt alkotótérben nagyon sokféle foglalkozás zajlik, például 3D-s nyomtatás, robotika, mikroelektronika, szabás-varrás, számítógépes játékok. Nagyon népszerű a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt.

Másik téma a BékésWiki, egy helytörténeti encklopédia létrehozása és működtetése volt, ami egy olyan online felület, ahol megjelenik a térséggel kapcsolatos valamennyi közérdekű információ. A tartalom összegyűjtése a lakosság, a különböző közösségek aktív részvételével zajlott (pl. helytörténeti adatok, emlékek, fotók összegyűjtése).  

 Az előadások prezentációi itt megtalálhatók.

Somody Ildikó, Tatai Nikolett, Dienes Éva