Soproni anziksz – a helyismereti könyvtárosok szekciójából

A hely intelligenciája, az intelligencia helye — a helyismereti gyűjtemény! – ezzel a,  meglehet, kissé kacifántos, de a 46. vándorgyűlés vezérmotívumához mindenképpen illeszkedő címmel rendezte meg szekcióülését a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete. A telt házat vonzó program sokszínűsége nemcsak a helyismeretnek tudományterületeken átívelő tematikai gazdagságát tükrözte, hanem azt a változatosságot is, amit a helyismereti információforrások látványos megszaporodása mutat a világhálón. Az előadások ugyanis főképp a digitalizálás eredményeit vették számba, elsősorban abból a szempontból, hogy az új elektronikus tartalmak hogyan segíthetik a könyvtárosokat a településre, régióra vonatkozó ismeretek gyűjtésében és közzétevésében, miként hasznosíthatják azokat válaszokat keresve az érdeklődők gyakran igencsak fogas kérdéseire. Hogyan építhetik be abba munkába, amivel a környéken élőket szolgálják a helyi értékek megismerésében és gondozásában, a lokális kötődés, az összetartozás érzésének megerősítésében. 

(Mándli Gyula felvétele)

A nyitóelőadást Gazda István tudománytörténész és bibliográfus tartotta Helytörténet, tudománytörténet, internet. Tájékozódás a digitalizált dokumentumok ködös világában címmel. Az alcím kritikus hozzáállást sejtetett, és valóban, a helyismereti kutatásokhoz felhasználható elektronikus publikációk számbavétele közben jócskán esett szó a tömeges digitalizálással járó felületességekről, forráskiadási hiányosságokról. A bírálat érintette a hazai könyvdigitalizálás ismert anomáliáit is: az állami források elégtelenségét, ugyanakkor a rendelkezésre álló pénzeszközök rossz hatásfokú, összehangolatlan felhasználását, az átfogó programok elakadását. A hangsúly azonban mégiscsak a digitális kiadványok örvendetes megszaporodására esett. Gazda István, az által vezetett MagyarTudománytörténeti Intézet munkatársainak gyűjtésére építve adott nagy ívű áttekintést a teljes műveket közreadó nagyobb hazai és határon túli magyar gyűjteményekről, tudományos intézményi portálokról és elektronikus könyvtárakról, valamint a kereskedelmi forgalomban elérhető elektronikus kiadványokról.  Bőséges példatárral szemléltette, miképp szolgálják a nagy nemzetközi projektek, köztük is elsősorban a Google digitalizálási projektje a magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású idegen nyelvű alapművek internetes megjelenését. 

A következő előadást Toronyi Zsuzsanna főlevéltáros, a Magyar Zsidó Levéltár igazgatója tartotta Zsidó családok kutatása köz- és magángyűjteményekben és adatbázisokban címmel. A témaválasztást nemcsak, sőt nem elsősorban a Holokauszt Emlékév indokolta, hanem a családkutatással kapcsolatos közönségigény érzékelhető növekedése, ami nemcsak a helyismerettel foglalkozó könyvtárosokat számára jelent kihívást, hanem, mint az az előadásból kiderült, a levéltárosokat is attitűdváltásra, új megoldásokra sarkallta. Az élenjáró levéltárak a korábbinál jóval nyitottabb intézményekké váltak, munkatársaiknak pedig a laikus érdeklődők elvárásai, mentális szükségletei iránti empatikus, személyes törődést mutató szolgáltatói hozzáállást kell tanúsítaniuk. Különösen így van ez a felmenőik nyomát kereső hazai és külföldi zsidó származású látogatók esetében, akik a Holokauszt előtti és utáni családtöredékek közötti híd megteremtésének reményében fordulnak a közgyűjteményekhez. Az ő kiszolgálásukra Családkutató Központ létesült a Magyar Zsidó Levéltárban, iratgyűjteményi adatbázisokat hoztak létre, illetve tettek elérhetővé honlapjukon, látványraktárral, valóságos és virtuális kiállításokkal, tematikus honlapokkal, internetes közösségi megosztó felületekkel hozzák közelebb a szélesebb közönséghez is a hazai zsidóság múltjának dokumentumait. Toronyi Zsuzsanna a speciális forráskezelési sajátosságok bemutatása után számos, a könyvtárosi gyakorlatban is jól hasznosítható internetes eszközzel ismertette meg a hallgatóságot. Lendületes prezentációja azt is érzékelhetővé tette, hogy a nyilvánvaló különbségek ellenére a közgyűjtemények közötti határvonalak a közönségkapcsolatok terén egyre inkább elmosódnak. 

(Mándli Gyula felvétele)

Szünet után a vendéglátó Sopron vezető könyvtárosai vették át a szót. Horváth Csabának, a városi könyvtár igazgatójának előadása a helyismeret és természettudományok — valljuk be, méltánytalanul ritkán taglalt — viszonyára irányította rá a figyelmet. A természeti földrajz, a geológia, az őslénytan, növény- és állattan egy tájegység arculatának, történetének fontos összetevői. Az e tárgyakkal foglalkozó múzeumok, tudományos és felsőoktatási intézmények, egyesületek, továbbá a nemzeti parkok kiadványainak, honlapjainak, repozitóriumainak és egyéb adatbázisnak szakszerű bemutatása hozzájárult a helyismeret e fehér foltjának eltüntetéséhez.  

Ifjabb Sarkady Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár főigazgatója Sopron város történetének kutatását elősegítő internetes adatbázisok használatába avatta be a közönséget. Főképp azokat a személyes tapasztalatait osztotta meg, amit a két nagy huszadik századi világégés pusztításainak helyi szempontból még pontosításra váró részleteit tisztázása során a még kiaknázásra váró külföldi forrásgyűjteményekkel kapcsolatban szerzett.   
  

A szakmai programot délután baráti találkozónak meghirdetett, valójában egyesületi közéleti esemény követte. Az élénk eszmecserén világossá vált, hogy a Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének a közös értékek megőrzése és fejlesztése érdekében megújulásra van szüksége. Az ebbe az irányba teendő első lépésekről született megegyezés jó esélyeket kínál a sikeres folytatásra. 

Sándor Tibor
(forrás: Könyvtári Levelező/lap)

Magyar Könyvtárosok Egyesülete 46. Vándorgyűlése

2014. július 17. és 19. között zajlott le a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 46. vándorgyűlése Sopronban. Az idei év szlogenje „Intelligens szolgáltatás, a szolgáltatás intelligenciája.” volt.

Nyitóbeszédek

Csütörtök délután a Nyitó plenáris üléssel kezdődött a program, melyen Bakos Klárának, az MKE elnökének köszöntő beszédén kívül további magas rangú személyek beszédének lehettünk fültanúi.

Bakos Klára nyitó beszédében elhangzott, hogy a könyvtárak versenyképességének növelése továbbra is a kitűzött célok között szerepel. Gazdasági tényezővé kell tenni a könyvtárakat, mely többek között a távoktatásban való részvétellel, digitális írástudás tanításának segítésével, közösségi tényező válással (polgárok ügyintézésének segítésével), nélkülözhetetlen adatközponttá, elektronikus könyvtárrá válással valósítható meg.

Az Emberi ErőforrásokMinisztériuma képviselőjének beszédében a „hűség” volt a kulcsszó, azaz hűség az olvasókhoz, a könyvtárhasználókhoz, a szakmaisághoz, a könyvtárosi értékekhez, a folyamatos megújuláshoz és a proaktivitás szemléletéhez

Fontos, hogy a kollégák elkötelezettek legyenek, valamint, hogy igyekezzünk megújítani a könyvtári tereket (többfunkciós terek), és a szakembereket is (új kompetenciák szerzése).

A NemzetstratégiaiKutatóintézet elnökhelyettesének beszédében is a haladás fontosságára helyeződött a hangsúly. Az internet és az e-book korában a könyvtár, illetve a könyvtárosok szerepének újraértelmezését szorgalmazta. Megfogalmazódott a kérdés, hogy a könyvtárak milyen funkciókkal, hogyan tudnák visszahódítani a „google-generációt”? (Z generáció.) Hogy miként vehetné fel a versenyt a digitális tartalomszolgáltatókkal (vagy hogyan működjön velük a legjobban együtt)?

A beszédeket követően a díjak és kitüntetések átadása következett.

A Fitz József díj díjazott könyvei a következők voltak:

• Kovács Emőke: A régi idők Balatonja - Egy különös táj különös története (Széphalom Könyvműhely, 2013)
• Umberto Eco: A legendás földek és helyek története (Európa Könyvkiadó, 2013)
• Hajdu Edit: Magyar szőlőfajták - Alany-, csemege- és borszőlőfajtáink (Mezőgazda Kiadó, 2013)

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársait büszkeség töltheti el, hiszen az idén a Magyar Könyvtárosok Egyesületének egyik emlékérmét egyik munkatársunk, a Zenei Gyűjtemény könyvtárosa, Cseriné Szilágyi Erzsébet kapta. Az év fiatal könyvtárosa Kecskeméti Gergely lett, a Kovács Máté-díj nyertese pedig Bedekovics Tamás.

A plenáris ülés végén több bejelentés hangzott el az elkövetkező időszakra nézve:

Az IFLA 2019. évi megrendezésének jogát szeretnék megszerezni

2014. szeptember 8. – az UNESCO nemzeti bizottsága meghirdette az „Írni-olvasni tudás népszerűsítésének nemzetközi napját”. Bakos Klára kéri a könyvtárak segítségét rendezvények szervezésében, a különböző társadalmi szervezetekkel való együttműködésben.

Az évben várható még a „Digitalizálás napja” is, melynél szintén a fentebbi aktivitást szeretnék kérni a könyvtáraktól.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjének előadása:

Dr. Kelemen Csaba a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiáról (2014-2020) beszélt.

-          közigazgatási informatika helyeződik a középpontba

-          internet ellátottság növelése

Ennek 4 pillére az infrastruktúra, a gazdaság (probléma, hogy gyenge), a digitális kompetenciák és az állam.

A digitális kompetenciák fejlesztésének összesen 165 milliárdos kerete van, ebből 32 milliárdot szánnak a helyszíni informatika fejlesztésére (ez érintheti a könyvtárakat is) és e-magyarország pontok létesítésére. A könyvtárak szerepe még itt az lehet, hogy a digitális kompetenciákat fejlesztő képzési programokat hirdessenek meg, ez esetben lehet majd pénzösszegekre pályázni. Várhatóan 2014. augusztus végén kezdődhet meg a pályázás.

Szekcióülések (2014. július 18. 10.00-12.00, 13.00-15.30)

Délelőtt az Olvasószolgálati szekció előadásain, míg délután a Társadalomtudományi szekció előadásain vettem részt.

Az előadások nagy része egy-egy könyvtár valamilyen projektjéről való beszámoló volt. Véleményem szerint nem volt igazán olyan az előadások között, amelynek tapasztalatait a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban alkalmazhatnánk. Egy-egy elemet említenék csak meg, amelyek kapcsán bennem kérdések merültek fel.

Móricz Zsigmond Városi Könyvtár Tata, Sinkó Ildikó: A bibliobox tapasztalata

A bibliobox tulajdonképpen olyan, mint amibe most az épületen belül bedobhatják a visszahozott könyveket, azonban ez egy teljesen zárt (időjárásra nem érzékeny) doboz, épületen kívül is elhelyezhető. Az előadásban megfogalmazott előnyei: reklámfelület, színfolt, kevesebb a késedelmesen visszahozott könyv, „kallódó” könyv is visszakerül, pozitív visszajelzések a felhasználóktól. Hátrányai: nagy alakú könyveket nem lehet belehelyezni, ajándékkönyveket dobnak bele, könyvtárközi könyveket dobnak bele, más könyvtárak könyveit dobják bele (visszajuttatás költségei) drága a biztosítása. 
Felvetődött kérdésem: a nyári zárva tartás idejében, esetleg mégis nem érné-e meg ilyet elhelyezni az épületünk olvasók számára ismert főkapuja előtt, hogy oda hozzák vissza a könyveket? 

(forrás: Tatabánya TV)

József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Vitéz Veronika és Török Csaba: JAMKDroid program 

Az androidos okos telefonokra könyvtári mobilalkalmazás. Ezen alkalmazás előnyei: olvasóknak az egyes könyvek kölcsönzésének lejárati ideje előtt figyelmeztetést küld (e-mail/sms – az olvasó választásától függően), előjegyzett könyvek megérkezéséről is értesítést küld.Ennek kapcsán csak az a kérdésem vetődött fel, hogy a könyvtárunk mobilalkalmazásának korszerűsítésére esetleg van-e mód, forrás? (Nem csak androidos okos telefonokra való alkalmazással.) Illetve a fentebbi automatikus értesítők bevezetésére nem lenne-e mód?

T-Systems, Horváth Zoltánné: Könyvtári „coaching” - a hálózati invázió mentorai és okos rendszerei

Az előadásban szó esett arról, hogy a tájékoztatók virtuálisan is tájékoztathatnának. Tudomásom szerint például a Budapesti Corvinus EgyetemKözponti Könyvtárában létezik is ilyen „skype-os” tájékoztatás. Felvetődött kérdésem: esetleg nem fontolnánk-e meg ennek bevezetését? (Ugyanúgy az internet teremben ülő kolléga végezhetné így is a tájékoztatást, mint ahogyan telefonon is, ő várná az érkező kérdéseket, vagy esetlegesen a böngészde egyik gépénél lehetne telepíteni egy ilyen alkalmazást, vagy egy belsős munkán lévő kolléga kapna erre időt.)

Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Dudás Anikó: „Tudományos szelfi”

Az előadó olyan oldalakat/forrásokat mutatott be, amelyeken keresztül nyomon követhető egy-egy kutató/szerző tudományos pályafutása. Ezen előadás kapcsán csak az fogalmazódott meg bennem, hogy hasznos lehet, ha kollégáink tisztában vannak ilyen forrásokkal is. Hiszen, ha valaki egy-egy kutatási témával kapcsolatosan keres, még hasznosítható lehet a téma egy-egy kutatójától való kiindulás. Nincsenek arról ismereteim, hogy nálunk a tájékoztatásban esetlegesen ezeket mennyire használjuk.  Pl. MTMT, doktori.hu, Google scholar, Scopus, Microsoft Academic Search.

Az előadások anyagai podcaston itt érhetőek el.

Koletár Katalin