Internet Fiesta zárókonferencia 2023

2023. március 23-án került megrendezésre az idei Internet Fiesta zárókonferenciájára a Magyar Mezőgazdasági Könyvtár és Múzeumban (sajnos nem a képen látható épületben)

Ramháb Mária (elnök, Informatikai és Könyvtári Szövetség) köszöntötte a résztvevőket és elmondta, hogy a mai nappal befejeződött az Informatikai és Könyvtári Szövetség által létrejött Internet Fiesta. A zárókonferencia előadóitól az kérte, hogy pár mondatban járuljanak hozzá ahhoz, hogy a mai napot tegyék színesebbé!

Mi következik a hálózati társadalom után? (dr. Bokor Tamás, docens, Budapesti Corvinus Egyetem) 

Az utóbbi évszázadban rohamosan megnőtt az internet, és a hálózat szerepe a társadalom életében, több és több információ megszerzése vált értékessé, ezáltal beleivódott a mindennapjainkba a gyors információszolgáltatás. A legtöbb munka elvégzése már lehetetlennek tűnik az informatika újabb és újabb, mindig modernebb lehetőségeinek használata, illetve kihasználása nélkül.  

A számítógép, a mobiltelefon és a különböző okoseszközök megjelenése teljesen megváltoztatta a hétköznapjainkat, életünket, napi rutinjainkat.

Az információs társadalom nyújtotta lehetőségeket csak úgy élvezhetjük ki leginkább, hogy ha kihasználjuk ezeket az új eszközöket, és az általuk nyújtott szolgáltatásokat. A hálózati társadalom kihat az életünk minden területére. 

 Bokor Tamás két könyvvel reflektált az előadása címére.

„Húsz év telt el azóta, hogy megjelent Manuel Castells, az információs társadalom egyik fő teoretikusának Az Internet-galaxis. Gondolatok az internetről, üzletről és társadalomról című kötete (Castells 2001). A könyv címe, visszautalva Marshall McLuhan 1962-es Gutenberg-galaxisára (McLuhan 2001), amellett foglal állást, hogy az internet a könyvnyomtatáshoz hasonló társadalmi változásokat hozott a társadalmi és a gazdasági életbe.” 

és

„Az Űrodüsszeia cselekményének évében már világos volt: mégsem a Föld bolygón kívül keresendő az új civilizációs veszély, hanem köztünk, a modernitás emberei között, egy bizonytalan tér-idő koordinátarendszerben, amelyet digitális hálózati médiának is nevezhetünk.”

A hálózati társadalom, mint fogalom Mauel Castells spanyol szociológus nevéhez fűződik, akinek fő kutatási témái: az információs társadalom, a kommunikáció, a globalizáció és ezek kapcsolata.

Manuel Castells könyve "A hálózati társadalom kialakulása", korszakalkotó trilógiájának első kötete az információs korszak gazdasági és társadalmi dinamikáját tárgyalja. 

A könyv a FSZEK központi könyvtár 2.szinti szabadpolcán található, Castells, Manuel, Az információ kora: gazdaság, társadalom és kultúra címen, 1.kötete "A hálózati társadalom kialakulása, a 301.2 C12-es jelzeten.

 

A XXI. század második felében végbemenő társadalmi átalakulásnak köszönhetően az információs társadalom gyűjtőfogalommá vált. Yoneji Masuda ( japán szociológus volt, nagy gondolkodója az információ és a társadalom kapcsolatának) így fogalmaz: „Új típusú társadalom, amelynek átalakulása és fejlődése mögött az információs (és nem az anyagi) javak termelése a hajtóerő (és amely ezzel) az emberi intellektuális kreativitást virágoztatja fel.”

DanielBell (szociológus, aki a The Coming of Post-Industrial Society (1973) című könyvében használta a fogalmat) pedig így fogalmaz: „Olyan társadalom, amely a társadalmi kontroll, valamint az innováció és a változás kezelése érdekében a tudás körül szervezi magát…”

Az információnak napjainkban már nincsenek határai, köszönhetően a társadalom alakulásának, így teljesen globálisnak tekinthető. A XXI. században a fejlett országok fokozatosan belépnek az információs társadalomba és ez jelentősen befolyásolja majd a jövőt.

Itt van például a közösségi média, a gyakran használt angol kifejezés: „social media”, melynek nincs egy maghatározott fogalma.  A Wikipédia körülírása szerint: "olyan médiumok összessége, amelyet a felhasználók töltenek meg tartalommal. Bárki részt vehet a közösségi médiában, mivel ez egy olyan közösség, ahol nyílt párbeszédeket folytatnak egymással a felhasználó irányítás nélkül, főleg összeköttetés, kapcsolat kialakítása végett."

Máté Balázs megközelítésében: „Az online média olyan formája, ahová a tartalmak első sorban felhasználói úton kerülnek feltöltésre. Az internetet használók már nem csupán tartalomfogyasztók, hanem ők állítják elő ezen tartalmak nagy részét is. A közösségi médiának több kiépült formátuma létezik, például fórumok és blogok formájában, de vannak még „wikik” (digitális enciklopédiák, például Wikipédia), podcast-ek, illetve kép- és videómegosztó oldalak is, hogy csak néhányat említsünk.” (MÁTÉ BALÁZS: Közösségi média. Forrás.)

A közösségi média kifejezés alatt azokra az online platformokra és eszközökre kell gondolni, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek véleményüket, emlékeiket, gondolataikat megosszák másokkal, egymással. (Facebook és a Twitter.)

Iránytű a digitális mindennapokhoz (dr. Baracsi Katalin LL. M. családjogi szakjogász és internetjogász)

Baracsi Katalin országhatáron belül és kívül is tart internetbiztonság témájú foglalkozásokat, általános iskolások és egyetemisták részére. Segít szülőknek, pedagógusoknak, szakembereknek, közelebb hozza a digitális világ mindennapjait és magabiztosság teszi őket, hogy a környezetükben is tovább tudják adni azt a sok megszerzett információkat.

Szakmai testületek delegáltja, mint pl.:

• Gyermekvédelmi Intézet Kerekasztal - NMHH
• No Hate Kampánybizottság
• Nemzeti Ifjúsági Tanács - Nemzetközi Munkacsoport Tag.

Baracsi Katalin koordinál és önállóan is készít szakmai anyagokat, programokat. Ilyenek pl.

• Safer Internet Program
• Hegyvidék ONvédelem
• Bűnmegelőzésért a digitális világban
• Tegyünk együtt biztonságunkért!
• Digitális kaland - magabiztos pedagógusokért a mindennapok internetében.

Az előadás keretében felmerült az ismert negatív jövőkép, mely szerint az internet térhódításával lejár a könyvek ideje, és előbb-utóbb a könyvtárosok munkájára sem lesz szükség, hiszen az interneten megtalálható minden, ami a mindennapokhoz kell. Katalin szerint azonban azért nem kell ennyire borúsan látni a helyzetet, a jövőt, hiszen a könyvek és a digitális világ jól megférnek egymás mellett. A könyvtárosokra pedig igenis nagy szükség van, leginkább a szakképzett könyvtárosokra. Legfőképpen azért, hogy a digitális világ útvesztőjében utat tudjanak mutatni az érdeklődőknek.

Előadásában arra is kitért, hogy újabbnál újabb okoseszközök kerülnek piacra, melyek teljesen behálózzák az életünket, és azon keresztül az elérhető applikációk és játékok világa, melyeket nem mindegy, hogy mikor mit és hogyan használunk. A megfelelő választáshoz elengedhetetlen a hiteles információ, a használat, amit a generációk egymástól tanulhatnak meg a legjobban. És ami a legfontosabb, hogy ezeknek a tudásnak az átadásában a könyvtárosoknak kiemelkedő szerepe lehet. Valószínű, hogy a szakképzett könyvtáros kollégák közül nem mindenki tud lépést tartani a digitális fejlődés kihívásaival, de tapasztalataink szerint, buzgón törekednek rá! 

Végül az előadás zárásaként, Dr. Baracsi Katalin bemutatta, a témában segítséget nyújtó weboldalak és applikációk elérési helyeit, melyek igen hasznosak mind könyvtárosok és a magánemberek számára.

Ajánlott oldalak:  

A Microsoft friss kutatása az online veszélyekre és a gyerekek biztonságának védelmére hívja fel a figyelmet

Digitális iránytű Európa digitális évtizedéhez

És végül Ramháb Mária ezen a 23. alkalommal megrendezett zárókonferencián "digitális iránytű"-t adott a könyvtárosok kezébe, azért, hogy még jobban tudják segíteni és a támogatni a hozzájuk fordulókat. Megköszönte mindenki nagyszerű munkáját. 

Zombory Piroska

 

Korszerű kompetenciák a használók és a könyvtárosok számára

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2023. március 29-én "Korszerű kompetenciák a használók és a könyvtárosok számára. Pillanatképek a könyvtáros képzésből és a könyvtárak gyakorlatából" címmel nemzetközi konferenciát szervezett.  

  

Barátné Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke köszöntötte a résztvevőket.  

A megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy ebben az állandóan változó világban nincs egyszerű dolga a könyvtárosoknak, hiszen meg kell felelni az új kihívásoknak.  

Az információs társadalom, a technológiai környezet változásai, valamint a globalizmus feladja a leckét a könyvtáros kollégáknak, hiszen a hagyományos szakmai tudásukat további képességek kifejlesztésével kell a mai kor elvárásainak megfelelővé tenni.  

Az IFLA minden évben kiadja az információs társadalomban zajló olyan folyamatok áttekintését, amelyek a könyvtárak életére hatással vannak.  
"Az IFLA a könyvtárak globális hangja"! - hangzott el. 

 

Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatója  

Köszöntőjében kiemelte, hogy a konferencia témája szervesen illeszkedik az ELTE Könyvtár- és InformációtudományiIntézet szerteágazó, a hazai könyvtár- és információtudományi felsőoktatást és kutatást meghatározó, vezető tevékenységéhez. Az Intézet nemzetközi elismertsége nemcsak külföldi partnerintézményekkel folyó együttműködésekben, hanem magas presztízsű publikációkban és a világ számos tájáról, az alapképzéstől a doktori képzésig valamennyi képzési szintre érkező hallgatói érdeklődésben is megnyilvánul.  

 

A következő előadó egyenesen Németországból utazott a konferenciára, hogy egy kellemes témáról beszéljen nekünk, íme:  

Hogyan támogatja az IFLA a világ könyvtárait, hogy szembe tudjanak nézni a jövő kihívásaival? 
(Barbara Lison, az IFLA elnöke, a Brémai Közkönyvtári Rendszer igazgatója, Németország)  

Barbara Lison a brémai városi közkönyvtári rendszer igazgatója, a 2021-2023-as időszakban tölti be ezt a tisztséget. Országos és nemzetközi szinten is a könyvtárak érdekeinek érvényesítéséért dolgozik közel 30 éve. A könyvtári menedzsment, azon belül az innováció, az emberi erőforrások menedzselése, az ügyfélközpontú szolgáltatás, a változáskezelés és az érdekérvényesítés szakértője.  

Az IFLA idei záró konferenciáján elhangzott, hogy 2021-ben 120 könyvtárvezetőt kérdeztek meg a világ minden tájáról kérdőív alapján, hogy az online térben való találkozás milyennek bizonyult, és ez alapján 20 trendet fogalmaztak meg, majd a következő 5 pontban a legnagyobb kihívásokat szedték össze, amivel szembesült a könyvtár!  

  

1.  Kemény idők várnak ránk (a háború miatt sokan elvesztették a munkájukat)  

2.  A virtuális elérés továbbra is marad (az emberek megkedvelték a távoli hozzáférést, és ez kérdéseket vet fel a fizikai terek és a fizikai kínálat fontosságára nézve)  

3.   A fizikai helyszínek visszatérése (a fizikai helyszínre szükség van, kell a könyvtáros, kell a könyv!) "a könyvtár olyan közösségi térré válhat, ahol az emberek nemcsak kölcsönöznek, hanem jól érzik magukat, ahova szívesen térnek be."  

4.  Szelíd készségek kialakulása  

5.  Diverzitás: sokféleség, több lábon állás  

6.  A környezetvédelem szükségessége. Számolni kell, azzal, hogy környezetünk veszélyben van (a klímaváltozás újabb fenyegetés a könyvtárak és az általuk kiszolgált közösségek számára)  

7.  A mobil populáció (mobil lakosság, elvándorlás, útra kelnek az emberek, stb.)  

8.  A türelmetlen használó! (a hisztis olvasó is Ember.) 

9.  Az analóg visszacsapás (a technikai fejlődés nyomán az ember élete egyre inkább összekötődik a digitális világgal, ezért elkezdtünk újra beleszeretni a kézzel fogható dolgokba)  

10.  A méret számít? (mi az igénye az adott olvasói rétegnek) 

11.  Az adat dominál, az adat uralkodik! (egy új trend - a mesterséges intelligencia 2 éve még ismeretlen volt számunkra! Egyre többet hallunk az MI-ről, sokan a jövő meghatározó technológiájának tartják.   

12.  Az átalakuló kutatás (20 év után új kutatási módszerek terjedtek el)  

13.  A szélsőségek felé való rohanás  

14.  Élethosszig tartó tanulás (ma már egy állás nem egy egész életre szól sajnos, egyre többeknek kell magukat átképezniük, ezért a könyvtárak támogatják a tanulás minden formáját)  

15.  Egyetlen globális gyűjtemény (a könyvtárak kulturális örökséget gyűjtenek, dolgoznak fel, tárolnak)  

16.  A tudás privatizációja (az adatvédelem és a szerzői jog)  

17.  A képzettség számít! - Még mindig olyan fontos a diploma? - Igen! Olyan szakemberek dolgozzanak a könyvtárakban, akik felsőfokú könyvtáros szakvégzettséggel rendelkeznek.  

18.  Számítógépes ismeretek elismerése  

19. Az USP kialakítása, ami megmutatja a célközönségnek, hogy mi olyan különleges egy könyvtárban.

20.  Az egyenlőtlenségek mélyülnek (a technológia új lehetőségeket nyit meg azok előtt, akik hozzáféréssel rendelkeznek, viszont nő a szakadék köztük és a hozzáféréssel nem rendelkezők között, és ez által az a veszély fenyegeti a lakosság jelentős részét, hogy szegénységre lesz kárhoztatva.  

  

Ez az 5 db aláhúzott kihívás a könyvtárakban megmaradt 2021 után, és figyelembe kell venniük a könyvtárosoknak a munkájuk során, hogy hogyan tovább. Hogyan viszik tovább ezeket a kihívásokat, hogy az olvasói réteg(ek)nek megfeleljenek.

A fenntarthatóság kultúrája és a kultúra fenntarthatósága (Manchin Róbert, c. egyetemi docens, ELTE )

A könyvtárak fenntartható jövőt építenek, ezzel a mondattal kezdte Manchin Róbert az előadását. A fenntarthatósággal kapcsolatban rögtön a következő könyvet ajánlotta szíves figyelmünkbe: 

Fritz Baade: Versenyfutás a 2000-ik évig: a jövő nagy kérdése: földi paradicsom vagy az emberiség pusztulása 

Majd egy Petőfi idézet következett, melyet inkább így mutatnék.

Petőfi Sándor: Bölcselkedés és bölcsesség 

Mit érdemes fenntartani és mit nem - fenntartható élet, fenntartható társadalom? Az előadó a fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteket és véleményeket tekintette át valós adatok alapján. (Az ideológiai és kulturális trendeket globális összehasonlításban igyekszik elhelyezni, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos viták és érdekellentétek fényében.)  

A magyar társadalom fenntarthatósággal kapcsolatos nézeteit hasonlítja össze más európai társadalmak adataival.  

A GDP nem alkalmas a fenntartható fejlődéshez szükséges gazdaság mérésére. Ha a GDP nő, akkor egészséges a gazdaság, bővül a piaci forgalom, miáltal a jövedelmek is emelkednek. A jövedelem növekedése azonban nem vonja maga után a jólét emelkedését. 

 Végül az életminőség és a fenntartható jó élet empirikus meghatározóiról beszélt a kutatásai alapján.

Jól-lét: 

·     életminőség 

·     az élet megbecsülése 

·     egymás támogatása 

·     méltányosság  

·     gondoskodás

 

A Jól-Lét Alapítvány küldetése ittolvasható.

Merre tart a világ? Fenntartható-e a mai gazdasági színvonal? 

A növekedés határai című korszakalkotó könyvét ismertette az előadó:  

(https://novekedes.hu/elemzesek/otven-eve-jelent-meg-a-konyv-ami-megvaltoztatta-akozgazdasagtant) 

A könyvben a szerzők, a Meadows házaspár tudományos alapon levezették, hogy a világ a teljes fenntarthatatlanság felé halad. Már akkor bemutattak olyan modelleket, amelyek a fenntarthatóságot tartanák szem előtt.
 

A fenntartható fejlődés fogalma az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottságának a nevéhez fűződik. A bizottság Brundtland vezetésével kidolgozta a Közös Jövőnk - Our CommonFuture jelentést, melyben először határozták meg a fenntartható fejlődés fogalmát. A definíció így hangzik:  

"sustainable development is development that meets the needs of the present without compromising the ability of future generations to meet their own needs” – „a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”. 

A fenntartható fejlődési célok (vagy világcélok), más néven SDG-k ( Sustainable Development Goals) olyan kötelezettségvállalások, amelyekben a tagországok már 2015 óta egyetértenek. A világ vezetői, az ENSZ-csúcstalálkozón elkötelezték magukat ezen út mellett, amikor is elfogadták a fenntartható fejlődési célokat.  

Az Agenda 2030 program célja, hogy felhívja a figyelmet a jövőbeli globális kihívásokra.  

A program 17 fenntartható fejlődési célt határozott meg a szegénység felszámolásától kezdve a mindenki számára elérhető jól-létig. 

  

A 17 "Fenntartható fejlesztési cél": 

1. Megszüntetjük a szegénység valamennyi formáját világszerte.  

2. Véget vetünk az éhínségnek, élelmezésbiztonságot és javuló táplálékellátást teremtünk és előmozdítjuk a fenntartható mezőgazdaságot.  

3. Egészséges életet és jól-létet biztosítunk mindenkinek minden életkorban.  

4 Esélyegyenlőséget teremtünk, általános hozzáférést biztosítunk a minőségi oktatáshoz, és mindenkinek elérhetővé tesszük az élethosszig tartó tanulás lehetőségét.  

5 Megteremtjük a nemek közti egyenlőséget és javítjuk a nők és leányok helyzetét.  

6 Biztosítjuk a fenntartható vízgazdálkodást, a vízhez és az alapvető higiéniai ellátásokhoz való hozzáférést mindenki számára.  

7 Mindenkinek hozzáférést biztosítunk a megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához.  

8 Ösztönözzük a tartós, befogadó, fenntartható gazdasági gyarapodást, a teljes és eredményes foglalkoztatást és a tisztességes munkát mindenki számára.  

9 Teherbíró infrastruktúrát építünk, ösztönözzük a befogadó, fenntartható iparosodást, és támogatjuk az innovációt.  

10 Csökkentjük az országok közötti és az azokon belüli egyenlőtlenségeket.  

11 A városokat és más településeket befogadóvá, biztonságossá, alkalmazkodóvá, állóképessé és fenntarthatóvá tesszük.  

12 Biztosítjuk a fenntartható fogyasztást és termelést.  

13 Sürgősen cselekszünk a klímaváltozás és hatásainak leküzdése érdekében.*  

14 A fenntartható fejlesztés érdekében megőrizzük és fenntarthatóan használjuk az óceánokat, tengereket és tengeri erőforrásokat.  

15 Védjük, helyreállítjuk, és fenntarthatóan használjuk a szárazföldi ökoszisztémákat, fenntartható erdőgazdálkodást folytatunk, leküzdjük a sivatagosodást, megállítjuk és visszafordítjuk a talajok és a biodiverzitás pusztulását.  

16 A fenntartható fejlődés érdekében békés és befogadó társadalmakat alakítunk ki, mindenkinek biztosítjuk a jogorvoslatot és a törvény előtti egyenlőséget, és a kormányzás minden szintjén hatékony, elszámoltatható, befogadó intézményeket építünk ki.  

17 Megerősítjük a program végrehajtásának eszköztárát, felélesztjük a „Globális együttműködés a fenntartható fejlesztésért” partnerséget.  

Forrás itt olvasható

A fenntartható fejlődéshez, az egyének és a társadalmak jól-létének az eléréséhez három feltétel együttes teljesülésére van szükség: 

·     gazdasági növekedésre, 

·     társadalmi integrációra, 

·     környezetvédelemre. 

A fenntartható fejlődés indikátorai: 

Zárásként két fontos oldalt mutatott, íme: 

World Happiness 2023.

Fenntartható Gazdaság 

 Égető szükség van együttműködésre, szolidaritásra, empátiára, türelemre a válságok elmélyülésének elkerülése érdekében. 

Fenntarthatóság és felelősségvállalás szervezeti szinten – fókuszban a civil szektor és a jó gyakorlatok  (Tóth Gabriella, az RTG VállalatiFelelősség Tanácsadó Kft. egyik alapítója és szakmai vezetője) 

 

Tóth Gabriella 16 éve foglalkozik felelősségvállalással és fenntarthatósággal kapcsolatos tanácsadással. Ez idő alatt számtalan fenntarthatósági jelentést készített. Számos kutatást is végzett e területeken. Több vállalat fenntarthatósági stratégiáját és programtervét alakította ki. 

A kisvállalatok esetében is egyre inkább elvárás a fenntarthatósági és környezeti minősítés megléte. Az ESG (environmental, social, governance) fontos pillére a kellő megalapozottság. Az adatokat ezért dokumentálni, rendszerezetten gyűjteni kell, valamint elengedhetetlen a tulajdonosi, vezetői elkötelezettség is.  

 

Kik egy szervezet érintettjei? 

Érintett/érdekelt fél: érintett az a szervezet vagy egyén, akiről észszerűen feltételezhető, hogy rá a szervezet tevékenysége, termékei érdemi hatást gyakorolnak, illetve akik vélhetően befolyásolni tudják a szervezet stratégiájának és céljainak elérését.  

·     Ki felé vannak jogi kötelezettségei a szervezetnek?  

·     Kire lehet pozitív vagy negatív hatása a szervezet döntéseinek vagy tevékenységeinek?  

·     Ki az, aki valószínűleg kifejezi aggodalmát a szervezet döntései és tevékenységei miatt?  

·     Kit érintene hátrányosan, ha a szervezet nem köteleződne el iránta?  

 Melyek egy szervezet legfontosabb környezeti, gazdasági, társadalmi hatásai?   

Hatás: pozitív vagy negatív változás a társadalomban, gazdaságban vagy környezetben, amely a szervezet múltbéli vagy jelenbeli döntéseiből és tevékenységéből ered.   

Lényegesség/priorizálás: azzal a fenntarthatósági témával foglalkozzunk, ami lényeges.  

 

A könyvtárak közösségi és humanitárius szerepvállalása a háború idején ‒ különös tekintettel a nemzeti könyvtár tevékenységére   (Gerencsér Judit, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete főtitkára, OSZK főigazgató-helyettes)

   

Könyvtárak az energia-vészhelyzet idején: a vészhelyzet idején kulcsfontosságú szerepük van a könyvtáraknak! Az energia-veszélyhelyzet következtében több könyvtár és fenntartó kénytelen volt olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek a könyv- és dokumentumállományra is hatással lehetnek. 

Társadalmi felelősségvállalás: 

·     A könyvtár egyik legfontosabb küldetése a társadalom elvárásainak, igényeinek és szükségleteinek kielégítése. 

·     A társadalmi felelősségvállalás elsősorban a könyvtár azon akaratát tükrözi, hogy egyrészt társadalmi és környezeti szempontokat is érvényre juttasson döntési folyamatai során, másrészt pedig képes legyen reagálni döntéseinek és tevékenységeinek a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásaira. 

·      A társadalmi felelősségvállalás tudatos, stratégiailag fontos könyvtári, intézményi tevékenység. 

·     A társadalmi felelősségvállalás saját erőből megvalósítható cél, olyan cselekedet, ami valódi társadalmi értéket teremt. 

·     Olyan értékek, amelyeket a munkatársak, a tagok mindannyian támogathatnak. 

 

AKönyvtári Intézet iránymutatást ad a könyvtárak és a fenntartók számára abban, hogy az energia-veszélyhelyzet idején miként lehet az állományvédelmi szempontokat és az energiamegtakarítási előírásokat egyaránt betartani. Említett forrásként a többi itt olvasható.

Székelyné Zombory Piroska