MKE 53. Vándorgyűlés - Fenntarthatóság, felelősség, szemléletformálás

Idén nyáron Kaposváron újra személyes jelenlét mellett került megrendezésre a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 53.Vándorgyűlése. A 2022. július 14-16. között megtartott konferencia témája  Fenntarthatóság, felelősség, szemléletformálás  volt

 

A közalkalmazotti létből (jogállásból) való áttérés a munkavállalói világba (jogállásba). Előnyei, hátrányai, tapasztalatai Előadó: Dr. habil. Berke Gyula tanszékvezető (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és TársadalombiztosításiJogi Tanszék)  

 

A Jogi szekció bevezetése rögtön egy „kellemes” témát ölelt fel!  

 

Berke Gyula a Kjt. kiszerveződéséről beszélt, ami nem lehetett egyszerű feladat a jogalkotóknak, főleg úgy, hogy nem is értettek hozzá! Egyszerűbben megoldhatták volna a helyzetet, ha arról van szó, hogy létszámleépítés – fűzte hozzá.  

 

A 2020. évi XXXII. törvényről beszélünk, a közismert átalakulási törvényről!  

„A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény a levéltárakat, a múzeumokat, nyilvános könyvtárakat, közművelődési és integrált kulturális intézményeket, valamint az előadó-művészeti szervezeteket helyezte az Mt. hatálya alá.” Itt olvasható: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000032.tv

 

Ennek a törvénynek személyi hatálya láthatóan sajátos annyiban, hogy amennyiben ezt az ún. kulturális szférát, a muzeális intézményeket, könyvtárakat, művelődési intézményeket, tulajdonképpen egy kalap alá veszi, nem tesz különbséget a személyi kérdésekben felmerülő problémákban és a különböző kulturális ágazatokban lévő szabályozásban. Ennek nem kéne így lennie, fűzte hozzá.  

De ha már a jogalkotó hozzányúlt ehhez a kérdéshez, akkor elbírt volna az egyes ágazatokra vonatkozó differenciált szabályozást, ez a jogalkotói megoldás mindenesetre nem lett meglépve és/de a jogcímváltás 2020-ban bekövetkezett.  

Az ún. jogviszonyváltás, más néven jogállásváltozás, nagyszámú foglalkoztatottat érintett, több – ún. közszolgáltatási – ágazatban.  

 

A 2020-as évi XXXII. átalakulási törvény "indoklására" ha ránéz az ember, a jogszabály céljának tekintetében sokkal okosabb nem lesz. 

A törvény elemeit részletesen vizsgáljuk meg, és ennek alapján jobban megérthetjük a törvényalkotók szándékát. 

 

A felsorolás az érintett felhasználóknak segítségére lehet! Nézzük meg az "indoklás" elemeit: 

 

• 6%-os béremelést kap/n/tak közalkalmazotti jogviszonyból kilépők – itt megjegyzendő, hogy ennek semmi köze a törvény céljához, viszont az elfogadás szempontjából lényeges jelentőségű, hisz erre helyezte a jogalkotó elsősorban az indoklást,  

 

• a másik a flexicurity szó jelentősége. Ez is megjelenik az indoklásban. „ A flexibility” rugalmasság és a security biztonság szavak együtteséből keletkezett, melynek a jelentése a következő: az állam szerepe az egyén életében az, hogy az életre szóló munkahely megteremtése helyett lehetővé tegye a biztonságos és rugalmas munkahelyváltozásokat.” Magyarul, a hazai jogban át akarjuk ültetni ezt az ún. flexicurity szemléletet, megoldást, a rugalmas alkalmazkodás képességét, a foglalkoztatás biztonságát, a munkavállalókra vonatkozó jogokon és kötelezettségen alapuló állami foglalkoztatáspolitikát. Ehhez annyit fűzött hozzá, hogy az Európai Unióban megfogalmazott kívánalmat kívánja megjeleníteni, amelyik azt fejezi ki, hogy olyan munkajogi szabályokat kell alkotni, amely munkajogi szabályok egy oldalról biztosítják a munkáltató működésének a rugalmasságát, de a másik oldalról a munkavállalók biztonságát is őrzi, megtartják, adott esetben fokozzák. Itt is megjegyezte az előadó, hogy ez a törvény ilyen célt nem szolgál. Semmilyen flexicurity hangsúlya nincs az átalakulási törvénynek, de azt viszont rögzíti az indoklás, hogy a munka világában változások következtek be.  
• „kiüresedett a közalkalmazotti törvény”, pontosabban a közalkalmazotti törvénynek a személyi hatálya. Ez így igaz. Napjainkig az történik, hogy egyre szűkebb az a személyi kör, amely a Kjt. hatálya alatti jogviszonyban – közalkalmazotti jogviszonyban – dolgozik, illetve teljesít.  
• „életszerűtlen” a közalkalmazotti törvény, ebben megoszlanak a vélemények. Indokolt a kulturális ágazat munkavégzőinek a Kjt. hatálya alóli kivétele, a jogviszonyok munkaviszonnyá alakítása. A társadalom számára pozitív üzenet volna. Kétségek vannak. Felértékelődik az egyéni teljesítmények szerepe. Erre utaló megoldás önmagában a törvényben egyáltalán nincs.  

 

„Azzal, hogy ezzel a törvénnyel a munka közjogának hatálya alól a magánmunkajogba emelték át ezen intézményeket, azok mintegy „idegen testként” látják el az új jogszabályi környezetben a korábbi állami vagy önkormányzati közfunkcióikat.”

Erről bővebben itt olvasható: 

Horváth István–Kun Attila–Petrovics Zoltán: Adalékok a közszolgálati jog jogágiságának kérdéséhez (csatolva pdf-ben!) 

 

Az 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről szól, és 20 évig szabályozta a munkajogot, amíg az 2012. évi I. törvény fel nem váltotta, és 2012. július 1-én (továbbiakban új Mt.) hatályba nem lépett.  

Az egyik jelenség a magyar munkajognak az 1992. július 1. napi hatállyal kialakult, úgynevezett hármas trv. szerkezete:  

 

1. · Az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről  
2. · A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény  
3. · A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény.  

A Kjt. 25/A. § (paragrafus) a jogviszonyváltásról, az előadó mondandóját csak hosszas utánajárással és a szakirodalom tanulmányozásával tudtam megérteni, a lényeget az alábbiakban hoztam össze:  

 

„A jogviszonyváltási szabályok „őstípusának”, s tulajdonképpen e körben az általános szabálynak tekinthető a Kjt. 25/A. §-a, amelyet a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 115. §-a 1995. június 30. napi hatállyal iktatott a Kjt.-be, amely korábban ilyen tárgyú szabályokat nem tartalmazott. A törvény indokolása a következőkre mutatott rá. „A Kjt. és az Mt. hatályba lépését követően a tapasztalatok azt igazolták, hogy megalapozottak azok a szakmai kritikák, amelyek a közalkalmazotti jogviszony, valamint a munkaviszony közötti átjárhatóság szabályozásának hiányára vonatkoznak. …”  Forrása:

Berke Gyula: A jogviszonyváltásról:a közösségi szolgáltatások átszervezésének munkajogi következményei (Forrás: csatolva pdf-ben!) 

 

Munkajogviszony a kulturális intézményekben  

 

Az Átalakulási tv. (átmeneti) szabályai alapján:  

• · próbaidő kikötése érvénytelen,  
• · a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni,  
• · a jogviszony időtartam változatlan,  
• · a munkaidő mértéke változatlan,  
• · a korábbi igények elévülése nem szakad meg,  
• · a szabadság pénzbeli megváltása és a szabadság számításának újraindulása  
• · 5 évig (2025. november 1. napjáig) a Kjt. végkielégítésére és jubileumi jutalomra vonatkozó szabályainak alkalmazása  
• · a címhasználati jogosultság fenntartása,  
• · vezetői megbízások érintetlensége  

 

A munkaviszonyra vonatkozó szabályozás jogi természete (lehetőségei, keretei):  

Kjt. 13. § Kollektív szerződés  

 

1. e törvény, és az e törvény felhatalmazása alapján kihirdetett rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha erre a jogszabályok felhatalmazást adnak  

2. az Mt. előírásaitól az Mt. 277. § (1) és (2) bekezdése, valamint eltérő megállapodásra vonatkozó rendelkezései szerint térhet el,  

3. az Mt. előírásaitól nem térhet el, ha e törvény az eltérő megállapodásra vonatkozó Mt.-beli rendelkezés alkalmazását kizárja.  

Kjt. 24. §: az Mt. 43. § nem alkalmazható  

 

A kulturális szféra foglalkoztatási szabályainak átalakításánál a kormányzat elsősorban a munkáltatóknak kedvezett, mindezt a rugalmasság és versenyképesség hangoztatása mellett.  

 

A munkajog hatálya alá vonás fő problematikája a túlzott gyorsaság volt, mivel nem volt elég idő arra, hogy a jogalkotó kellő gondossággal körüljárja a témát, mindez indokolatlanul, „nem értő” módon, jogalkotói „nem értés” következtében, viszonylag hamar következett be. 

 

Székelyné Zombory Piroska

tájékoztató könyvtáros

 

 

 

 

Őrizd a lángot! Konferencia a Népmese Napja alkalmából 2022

 

Beszámoló az Őrizd a lángot! című szakmai konferenciáról, melyet a Népmese Napja alkalmából rendeztek Tatabányán, a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban 2022. szeptember 26-án

 Előadások:

Dienes Éva: Miért pont a népmese? Hidak és utak az olvasóvá nevelésben - Dienes Éva, a FSZEKGyerekkönyvtár vezetője

Éva a Kerek élet fája mondókával vezette fel előadását, és rögtön a tárgyra tért: ha pont a népmese, akkor miért pont a könyvtár? Számos előnyét hangsúlyozta a közművelődési intézményeknek, például az elhangzott történeteket rögtön ki lehet kölcsönözni, nagy választékból lehet meríteni, további térítésmentes szolgáltatásokat lehet igénybe venni, megbízható információforrásokat, adatbázisokat használni stb.
Fontos, hogy a népmesét, lehetőség szerint élőszóban mondjuk el, és megfelelő szövegeket használjunk minőségi illusztrációkkal. A mesét felvezetésként  vagy keretként is használhatjuka különböző eseményeknél.

Délutáni programként a Népmesekincstár mesedélután sorozatban, havi rendszerességgel kapcsolódva a jeles napokhoz, évszakokhoz tarthatunk családi rendezvényeket, ha elvégeztük a megfelelő mesepedagógia képzéseket.  A Népmesekincstár Bajzáth Mária által kidolgozott mesepedagógiai módszer, melynek mesefoglalkozás vezetői Bakó Katalin és Dienes Éva könyvtárosok. Mesés-mondókás-játékos foglalkozásra hívják az óvodásokat és a kisiskolásokat, ahol elmerülhetnek a mesék világában.

 

Élménykönyvtár - párban a mese és a kortárs irodalom - Komló-Szabó Ágnes, a Bródy Sándor MegyeiKönyvtár Hevestéka hálózati csoportjának vezetője

Komló-Szabó Ágnes könyvtáros, biblioterapeuta és Luzsi Margó meseterapeuta közösen működtetik a Mustármag mese- és biblioterápiás mikroműhelyt, amely fiataloknak, érdeklődőknek ajánl foglalkozásokat, könyvtárosok számára továbbképzéseket. Az Élménykönyvtár elnevezésű online képzésük adta az Élménykönyvtár: innováció, inspiráció, jó gyakorlatok könyvtárosoknak című, 2022-ben megjelent könyvük alapját.

A könyv iránytű, amely hozzásegíti a könyvtárosokat, hogy a mese- és biblioterápia módszereinek ötvözésével jól használható módszertani segítséget kapjanak a könyvtári foglalkozások gyakorlati megvalósításához. Mindez annak sokéves tapasztalatán alapul, hogy a meséken és történeteken keresztül megfogalmazott tudás, információátadás segíti a tanulást, befogadást. A könyvben az elméleti részek mellett szerepelnek mesék, kortárs irodalmi szövegek, játékleírások, foglalkozástervek, amelyek mind rávezetik, segítik a könyvtárosokat abban, hogy személyiségük, önbizalmuk fejlesztésével foglalkozásaikat kreatívabban, új szemlélettel valódi élménnyé formálhassák.   A könyvtári történeteket is kiemelték, vagyis ami a könyvtárosokkal történik nap, mint nap, arról is mesélhetünk a kollégáknak, olvasóknak, gyerekeknek. 

Beszélgetés a történetekről, amelyek összetartják a világot - Pápes Éva mesefejtő, író

Pápes Éva mesefejtőnek nevezi magát, több tanulmány, esszé, könyv írója, mesecsoportokat vezet, kutatja a mesékben, mitológiában található rejtett tudást. Ez a nyelv képekben, szimbólumokban elrejtve létezik, megfejtése által a mesékben életünk nehézségeinek feloldásához kaphatunk segítséget. A mesealakok szerepének megértéséhez egy játékba kezdtünk: mindenki húzhatott cédulát, amelyen egy mesealak szerepelt, és közösen fejtettük meg, mit jelképez a mesealak, milyen tulajdonságokat, emberi minőséget képvisel, hogyan fedezhetjük fel az analógiákat saját életünkben, hogyan juthatunk el a segítségükkel a problémák feloldásáig.

 

A mesék és az olvasóvá nevelés - Dr. Gombos Péter, PhD, olvasáskutató, a MATE Kaposvári Campus főigazgató-helyettese, a Magyar Olvasástársaság alelnöke

Gombos Péter bemutatta a mese, mint legrégebbi irodalmi műfaj történeti hátterét, hogyan és mely írók, népmesegyűjtők által vált a gyermekirodalom részévé a XIX. század óta. A mesélés fontosságáról szólva beszélt arról, hogy a mesemondásnak elsősorban a szórakoztatás a célja abban az értelemben, hogy örömet, felszabadultságot szerzünk vele a hallgatóságnak és a szókincs, érzelmi intelligencia fejlődése mind-mind szükségszerű velejárója, hatása a történetmondásnak. Nagyon tudatosnak kell lennünk a mesék, az igényes illusztrációk kiválasztásánál, figyelembe véve a gyerekek életkori sajátosságait is. A mesélés hatására védettebbé válnak a gyerekek, fejlődik a fantáziájuk, a belső képalkotásuk, a szövegértésük és a szocializációjuk. A statisztikák szerint is sokkal nagyobb eséllyel lesznek olvasó felnőttek azokból a gyerekekből, akiknek mesét olvastak gyerekkorában.   

 

Egy “fejből mese” karrierje - Jövőmenők és jövőfoglalkozások - Végvári Imre marketing szakember, gyermekkönyvíró

Végvári Imre Jövőmenők: Priusz és Gordiusz (Ecovit, Budapest, 2016) című könyvének keletkezéséről mesélt: hogyan találta ki és kezdte el a történetet mesélni gyerekeinek egy utazás alatt, dugóban ülve. A történet főhősei, a jövőmenők két macska, akik ennivaló után kutatva egy időgép segítségével 2050-ben találják magukat. Ebben a világban találkoznak sok technikai újdonsággal: önjáró autókkal, robotokkal, okos hűtőszekrénnyel, és az iskola is másképp működik ebben a korban. A fejezetek végén olvashatunk ezeknek a technikai újításoknak a megvalósulásáról, linkek segítik a kutatást. Az író, könyvének népszerűsítésére készített gyerekeknek egy vetített foglalkozást a jövő találmányairól. Ez a foglalkozás, ahogy a könyv is, igen népszerű a téma, nagyon izgatja a gyerekeket, milyen életünk lesz 30 év múlva. Ezekbe a foglalkozásokba kaptunk betekintést az előadásban. 

 

A délután műhelymunkákkal telt: mesés irodalomterápia, művészetterápia, textilfestés foglalkozásokkal zártuk a napot.

“Lelkünk színei – kapcsolatteremtés a bennünk élő alkotó erőkkel” címmel –  Fleisz Zsuzsanna pedagógus (M. Kácsor Zoltán író felesége😊), művészet- és meseterapeuta vezette a művészeti foglalkozást. Az őszhőz kapcsolódva meghallgattunk egy zene részletet és egy verset, majd színes kréták segítségével papírra vetíthettük a bennünk kavargó gondolatokat.  A rajzolás után minden képhez kapcsolódhattunk egy- egy szóval, mondattal és a rajz tulajdonosa kiegészítette a saját benyomásaival. Zárszóként a 12 hónap mese hangzott el, ami kerek egésszé varázsolta az egész nap eseményeit.

Dienes Éva és Somody Ildikó