A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2023. március 29-én "Korszerű kompetenciák a használók és a könyvtárosok számára. Pillanatképek a könyvtáros képzésből és a könyvtárak gyakorlatából" címmel nemzetközi konferenciát szervezett.
Barátné Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok
Egyesülete elnöke köszöntötte a résztvevőket.
A megnyitó
beszédében hangsúlyozta, hogy ebben az állandóan változó világban
nincs egyszerű dolga a könyvtárosoknak, hiszen meg kell felelni az új
kihívásoknak.
Az információs társadalom, a technológiai
környezet változásai, valamint a globalizmus feladja a leckét a könyvtáros
kollégáknak, hiszen a hagyományos szakmai tudásukat további
képességek kifejlesztésével kell a mai kor elvárásainak megfelelővé
tenni.
Az IFLA minden évben kiadja az
információs társadalomban zajló olyan folyamatok áttekintését, amelyek a
könyvtárak életére hatással vannak.
"Az IFLA a könyvtárak globális hangja"! - hangzott el.
Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatója
Köszöntőjében kiemelte, hogy a konferencia
témája szervesen illeszkedik az ELTE Könyvtár- és InformációtudományiIntézet szerteágazó, a hazai könyvtár- és információtudományi
felsőoktatást és kutatást meghatározó, vezető tevékenységéhez. Az Intézet
nemzetközi elismertsége nemcsak külföldi partnerintézményekkel folyó
együttműködésekben, hanem magas presztízsű publikációkban és a világ számos
tájáról, az alapképzéstől a doktori képzésig valamennyi képzési szintre érkező
hallgatói érdeklődésben is megnyilvánul.
A következő előadó egyenesen
Németországból utazott a konferenciára, hogy egy kellemes témáról beszéljen
nekünk, íme:
Hogyan támogatja az
IFLA a világ könyvtárait, hogy szembe tudjanak nézni a jövő
kihívásaival?
(Barbara Lison, az IFLA elnöke, a Brémai Közkönyvtári Rendszer igazgatója,
Németország)
Barbara Lison a brémai városi közkönyvtári rendszer igazgatója, a 2021-2023-as időszakban tölti be ezt a tisztséget. Országos és nemzetközi szinten is a könyvtárak érdekeinek érvényesítéséért dolgozik közel 30 éve. A könyvtári menedzsment, azon belül az innováció, az emberi erőforrások menedzselése, az ügyfélközpontú szolgáltatás, a változáskezelés és az érdekérvényesítés szakértője.
Az IFLA idei záró konferenciáján
elhangzott, hogy 2021-ben 120 könyvtárvezetőt kérdeztek meg a világ
minden tájáról kérdőív alapján, hogy az online térben
való találkozás milyennek bizonyult, és ez alapján 20
trendet fogalmaztak meg, majd a következő 5
pontban a legnagyobb kihívásokat szedték össze, amivel
szembesült a könyvtár!
1. Kemény idők várnak
ránk (a háború miatt sokan elvesztették a
munkájukat)
2. A virtuális elérés
továbbra is marad (az emberek megkedvelték a távoli hozzáférést, és ez
kérdéseket vet fel a fizikai terek és a fizikai kínálat fontosságára
nézve)
3.
A
fizikai helyszínek visszatérése (a fizikai helyszínre szükség van, kell a
könyvtáros, kell a könyv!) "a könyvtár olyan közösségi
térré válhat, ahol az emberek nemcsak kölcsönöznek, hanem jól
érzik magukat, ahova szívesen térnek be."
4. Szelíd készségek
kialakulása
5. Diverzitás:
sokféleség, több lábon állás
6. A környezetvédelem
szükségessége. Számolni kell, azzal, hogy környezetünk veszélyben van
(a klímaváltozás újabb fenyegetés a könyvtárak és az általuk kiszolgált
közösségek számára)
7. A mobil populáció
(mobil lakosság, elvándorlás, útra kelnek az emberek, stb.)
8. A türelmetlen
használó! (a hisztis olvasó is Ember.)
9. Az analóg visszacsapás
(a technikai fejlődés nyomán az ember élete egyre
inkább összekötődik a digitális világgal, ezért elkezdtünk újra
beleszeretni a kézzel fogható dolgokba)
10. A méret számít?
(mi az igénye az adott olvasói rétegnek)
11. Az adat dominál, az
adat uralkodik! (egy új trend - a mesterséges intelligencia 2 éve még
ismeretlen volt számunkra! Egyre többet hallunk az MI-ről, sokan a jövő
meghatározó technológiájának tartják.
12. Az átalakuló kutatás
(20 év után új kutatási módszerek terjedtek el)
13. A szélsőségek felé
való rohanás
14. Élethosszig tartó
tanulás (ma már egy állás nem egy egész életre szól sajnos, egyre többeknek
kell magukat átképezniük, ezért a könyvtárak támogatják a tanulás minden
formáját)
15. Egyetlen globális
gyűjtemény
(a könyvtárak kulturális örökséget gyűjtenek, dolgoznak fel,
tárolnak)
16. A tudás privatizációja
(az adatvédelem és a szerzői jog)
17. A képzettség számít! -
Még mindig olyan fontos a diploma? - Igen! Olyan szakemberek dolgozzanak a
könyvtárakban, akik felsőfokú
könyvtáros szakvégzettséggel rendelkeznek.
18. Számítógépes ismeretek
elismerése
19. Az USP kialakítása, ami megmutatja a célközönségnek, hogy mi olyan különleges egy könyvtárban.
20. Az egyenlőtlenségek
mélyülnek (a technológia új lehetőségeket nyit meg azok előtt, akik
hozzáféréssel rendelkeznek, viszont nő a szakadék köztük és a hozzáféréssel
nem rendelkezők között, és ez által az a veszély fenyegeti
a lakosság jelentős részét, hogy szegénységre lesz
kárhoztatva.
Ez az 5 db aláhúzott kihívás
a könyvtárakban megmaradt 2021 után, és figyelembe kell venniük a
könyvtárosoknak a munkájuk során, hogy hogyan tovább. Hogyan viszik tovább
ezeket a kihívásokat, hogy az olvasói réteg(ek)nek megfeleljenek.
A fenntarthatóság kultúrája és a kultúra fenntarthatósága (Manchin Róbert, c. egyetemi docens, ELTE )
A könyvtárak fenntartható jövőt építenek, ezzel a mondattal kezdte Manchin
Róbert az előadását. A fenntarthatósággal kapcsolatban rögtön a következő
könyvet ajánlotta szíves figyelmünkbe:
Fritz Baade: Versenyfutás a 2000-ik évig: a jövő nagy kérdése: földi paradicsom vagy az emberiség
pusztulása
Majd egy Petőfi idézet következett, melyet inkább így mutatnék.
Petőfi Sándor: Bölcselkedés és bölcsesség
Mit érdemes fenntartani és mit nem -
fenntartható élet, fenntartható társadalom? Az előadó a fenntarthatósággal
kapcsolatos ismereteket és véleményeket tekintette át valós adatok alapján. (Az
ideológiai és kulturális trendeket
globális összehasonlításban igyekszik elhelyezni, a
fenntartható fejlődéssel kapcsolatos viták és
érdekellentétek fényében.)
A magyar
társadalom fenntarthatósággal kapcsolatos nézeteit hasonlítja
össze más európai társadalmak adataival.
A GDP nem alkalmas a fenntartható
fejlődéshez szükséges gazdaság mérésére. Ha a GDP nő, akkor egészséges a
gazdaság, bővül a piaci forgalom, miáltal a jövedelmek is emelkednek. A
jövedelem növekedése azonban nem vonja maga után a jólét emelkedését.
Végül az életminőség és a fenntartható jó élet empirikus meghatározóiról beszélt a kutatásai alapján.
Jól-lét:
·
életminőség
·
az élet
megbecsülése
·
egymás
támogatása
·
méltányosság
·
gondoskodás
A Jól-Lét Alapítvány küldetése ittolvasható.
Merre tart a világ? Fenntartható-e a mai
gazdasági színvonal?
A növekedés határai című korszakalkotó
könyvét ismertette
az előadó:
(https://novekedes.hu/elemzesek/otven-eve-jelent-meg-a-konyv-ami-megvaltoztatta-akozgazdasagtant)
A könyvben a szerzők, a Meadows
házaspár tudományos alapon levezették, hogy a világ a teljes
fenntarthatatlanság felé halad. Már akkor bemutattak olyan modelleket, amelyek
a fenntarthatóságot tartanák szem előtt.
A fenntartható fejlődés fogalma az ENSZ
Környezet és Fejlődés Világbizottságának a nevéhez fűződik. A
bizottság Brundtland vezetésével kidolgozta a Közös Jövőnk - Our CommonFuture jelentést, melyben először határozták meg a fenntartható
fejlődés fogalmát. A definíció így hangzik:
"sustainable development is
development that meets the needs of the present without compromising the
ability of future generations to meet their own needs” – „a fenntartható
fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy
veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék
szükségleteiket”.
A fenntartható fejlődési célok (vagy világcélok), más néven SDG-k (
Sustainable Development Goals) olyan kötelezettségvállalások, amelyekben a
tagországok már 2015 óta egyetértenek. A világ vezetői, az ENSZ-csúcstalálkozón
elkötelezték magukat ezen út mellett, amikor is elfogadták a fenntartható
fejlődési célokat.
Az Agenda 2030 program célja, hogy
felhívja a figyelmet a jövőbeli globális kihívásokra.
A program 17 fenntartható fejlődési
célt határozott meg a szegénység felszámolásától kezdve a mindenki számára
elérhető jól-létig.
A 17 "Fenntartható
fejlesztési cél":
1. Megszüntetjük a szegénység valamennyi
formáját világszerte.
2. Véget vetünk az éhínségnek,
élelmezésbiztonságot és javuló táplálékellátást teremtünk és előmozdítjuk a
fenntartható mezőgazdaságot.
3. Egészséges életet és jól-létet
biztosítunk mindenkinek minden életkorban.
4 Esélyegyenlőséget teremtünk,
általános hozzáférést biztosítunk a minőségi oktatáshoz, és mindenkinek
elérhetővé tesszük az élethosszig tartó tanulás lehetőségét.
5 Megteremtjük a nemek közti egyenlőséget
és javítjuk a nők és leányok helyzetét.
6 Biztosítjuk a fenntartható
vízgazdálkodást, a vízhez és az alapvető higiéniai ellátásokhoz való
hozzáférést mindenki számára.
7 Mindenkinek hozzáférést biztosítunk a
megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához.
8 Ösztönözzük a tartós, befogadó,
fenntartható gazdasági gyarapodást, a teljes és eredményes foglalkoztatást és a
tisztességes munkát mindenki számára.
9 Teherbíró infrastruktúrát építünk,
ösztönözzük a befogadó, fenntartható iparosodást, és támogatjuk az
innovációt.
10 Csökkentjük az országok közötti és
az azokon belüli egyenlőtlenségeket.
11 A városokat
és más településeket befogadóvá, biztonságossá, alkalmazkodóvá,
állóképessé és fenntarthatóvá tesszük.
12 Biztosítjuk a fenntartható fogyasztást
és termelést.
13 Sürgősen cselekszünk a klímaváltozás és
hatásainak leküzdése érdekében.*
14 A fenntartható fejlesztés érdekében
megőrizzük és fenntarthatóan használjuk az óceánokat, tengereket és tengeri
erőforrásokat.
15 Védjük, helyreállítjuk, és
fenntarthatóan használjuk a szárazföldi ökoszisztémákat, fenntartható
erdőgazdálkodást folytatunk, leküzdjük a sivatagosodást, megállítjuk és
visszafordítjuk a talajok és a biodiverzitás pusztulását.
16 A fenntartható fejlődés érdekében békés
és befogadó társadalmakat alakítunk ki, mindenkinek biztosítjuk a jogorvoslatot
és a törvény előtti egyenlőséget, és a kormányzás minden szintjén hatékony,
elszámoltatható, befogadó intézményeket építünk ki.
17 Megerősítjük a program végrehajtásának
eszköztárát, felélesztjük a „Globális együttműködés a fenntartható
fejlesztésért” partnerséget.
A fenntartható fejlődéshez, az
egyének és a társadalmak jól-létének az eléréséhez három feltétel együttes
teljesülésére van szükség:
·
gazdasági
növekedésre,
·
társadalmi
integrációra,
·
környezetvédelemre.
A fenntartható fejlődés indikátorai:
Zárásként két fontos oldalt mutatott,
íme:
Fenntarthatóság és felelősségvállalás szervezeti szinten – fókuszban a civil szektor és a jó gyakorlatok (Tóth Gabriella, az RTG VállalatiFelelősség Tanácsadó Kft. egyik alapítója és szakmai vezetője)
Tóth Gabriella 16 éve
foglalkozik felelősségvállalással és fenntarthatósággal kapcsolatos
tanácsadással. Ez idő alatt számtalan fenntarthatósági jelentést készített.
Számos kutatást is végzett e területeken. Több vállalat
fenntarthatósági stratégiáját és programtervét alakította ki.
A kisvállalatok esetében is egyre inkább
elvárás a fenntarthatósági és környezeti minősítés megléte. Az ESG
(environmental, social, governance) fontos pillére a kellő megalapozottság.
Az adatokat ezért dokumentálni, rendszerezetten gyűjteni kell,
valamint elengedhetetlen a tulajdonosi, vezetői elkötelezettség is.
Kik egy szervezet érintettjei?
Érintett/érdekelt
fél: érintett az a szervezet vagy egyén, akiről észszerűen
feltételezhető, hogy rá a szervezet tevékenysége, termékei érdemi hatást
gyakorolnak, illetve akik vélhetően befolyásolni tudják a szervezet
stratégiájának és céljainak elérését.
·
Ki felé
vannak jogi kötelezettségei a szervezetnek?
·
Kire
lehet pozitív vagy negatív hatása a szervezet döntéseinek vagy
tevékenységeinek?
·
Ki az,
aki valószínűleg kifejezi aggodalmát a szervezet döntései és tevékenységei
miatt?
·
Kit érintene hátrányosan,
ha a szervezet nem köteleződne el iránta?
Melyek egy szervezet legfontosabb környezeti, gazdasági, társadalmi hatásai?
Hatás: pozitív vagy negatív változás
a társadalomban, gazdaságban vagy környezetben, amely a szervezet múltbéli
vagy jelenbeli döntéseiből és tevékenységéből ered.
Lényegesség/priorizálás: azzal a
fenntarthatósági témával foglalkozzunk, ami lényeges.
A könyvtárak közösségi és humanitárius szerepvállalása a háború idején ‒ különös tekintettel a nemzeti könyvtár tevékenységére (Gerencsér Judit, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete főtitkára, OSZK főigazgató-helyettes)
Könyvtárak az
energia-vészhelyzet idején: a vészhelyzet idején kulcsfontosságú
szerepük van a könyvtáraknak! Az energia-veszélyhelyzet következtében több
könyvtár és fenntartó kénytelen volt olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek a
könyv- és dokumentumállományra is hatással lehetnek.
Társadalmi felelősségvállalás:
·
A
könyvtár egyik legfontosabb küldetése a társadalom elvárásainak, igényeinek és
szükségleteinek kielégítése.
·
A
társadalmi felelősségvállalás elsősorban a könyvtár azon akaratát tükrözi, hogy
egyrészt társadalmi és környezeti szempontokat is érvényre juttasson döntési
folyamatai során, másrészt pedig képes legyen reagálni döntéseinek és
tevékenységeinek a társadalomra és a környezetre
gyakorolt hatásaira.
· A
társadalmi felelősségvállalás tudatos, stratégiailag fontos könyvtári,
intézményi tevékenység.
·
A
társadalmi felelősségvállalás saját erőből megvalósítható cél, olyan cselekedet,
ami valódi társadalmi értéket teremt.
·
Olyan
értékek, amelyeket a munkatársak, a tagok mindannyian támogathatnak.
AKönyvtári Intézet iránymutatást ad a könyvtárak és a fenntartók számára abban, hogy az energia-veszélyhelyzet idején miként lehet az állományvédelmi szempontokat és az energiamegtakarítási előírásokat egyaránt betartani. Említett forrásként a többi itt olvasható.
Székelyné Zombory Piroska
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése