Mesterséges intelligencia és könyvtári automatizálás, valamint Közgyűjtemények hálózatban 1. rész

Az ELTE Könyvtár és Levéltár 2023. augusztus 31-én szervezte meg XI. alkalommal a szakmai konferenciáját. 

A Hagyományok és kihívások sorozaton belül az idei program témái: 

 Mesterséges intelligencia és könyvtári automatizálás, valamint Közgyűjtemények hálózatban. 

 

Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, az ELTE EKL főigazgató asszonya üdvözölte a meghívott előadókat és a vendégeket. 

Borhy Ádám, az ELTE rektorával indult a „nagy nap”

Az idei konferencia egyik fő témája a mesterséges intelligencia és a könyvtári automatizálás. Két olyan terület, amely radikálisan átalakíthatja, forradalmasíthatja a könyvtári tevékenységeket. A mesterséges intelligencia használata, vagy pl. az adatbányászat nemcsak hatékonyabbá teheti a könyvtárosi munkát, hanem új perspektívákat nyithat meg az olvasók számára, akik így mélyebben behatolhatnak a tudás kincsestárába és személyre szabottabban kaphatnak információkat. Ebben az időszakban, amikor a digitális kor átlényegíti a hagyományos könyvtári modelleket, a könyvtárosok tudása és tapasztalata kiemelt szerepet játszik az új irányú normák meghatározásában. Ezzel a könyvtárosok szerepe előtérbe kerül. 

A XXI. században az információ és a kultúra globális hálózatai átalakítják a közgyűjtemények szerepét. Az egy rendszerben vagy az egy fenntartó alatt működő intézmények, pl. könyvtárak, levéltárak és múzeumok a tudás közösségévé válnak, lehetővé téve a gyűjtemények szélesebb körű megosztását és az értékes tapasztalatok hatékonyabb cseréjét. A digitális korban az információ és kultúra globális hálózatai ezeknek a közintézményeknek a szerepeire is kihatnak. 
Meg kell jegyezni, hogy az ELTE-t nem érte felkészületlenül a digitális átállás, hiszen több éves előkészület eredményeként született meg a megállapodás, amelynek fókuszpontja a digitális fogyasztóvédelem, a digitális egészségipar-fejlesztés, a digitális innovációs ökoszisztéma park kialakítása, a digitális pedagógus képzés és továbbképzés megvalósítása, az adatvagyonnal való kutatások és a mesterséges intelligencia kutatások terjesztése. – jegyezte meg az előadó.

Darázs Lénárd, az ELTE rektorhelyettese, az ÁJK egyetemi tanára, a Mesterséges Intelligencia Koalíció Szabályozás és etika munkacsoportjának vezetője, A mesterséges intelligencia európai szabályozásának etikai és jogi alapjairól tartott előadást. 
Az első és a legfontosabb kérdés az, hogy megfogalmazzuk, mi is az MI? Az MI, azaz a mesterséges intelligencia nagyobb és összetettebb fogalom.
Létrehozásához az emberek gondolkodási képességét és viselkedését kell szimulálni gépekben! Az MI az emberi intelligenciát hivatott utánozni, úgy, hogy a gépek okos, emberi módon hajthassák végre a feladatokat. 

Miért most „érkezett”/robbant” be? 

• digitális robbanás (növekvő adatmennyiség) 
• adatvezérelt döntések a gazdasági és társadalmi és technológiai folyamatban 
• európai adatvagyon és adatgazdaság kialakulása (GDP) 

Mottó: „Egy olyan emberközpontú és megbízható MI létrehozása, amely „nem önmagában vett cél, hanem eszköz az egyéni és társadalmi jóllét növelésére.” 

Azok az európai etikai források, amelyek a rendelettervezés alapját jelentik, négy pilléren nyugszanak az MI szabályozásával kapcsolatban. Ezek az emberközpontúság, a jogszerűség, az etikusság és a robusztusság. Utóbbi vonatkozik a felelősségre vonás lehetőségére, de ugyanígy fontos kitétel, hogy a fejlesztéseknek a már rendelkezésre álló és a most születő jogi normáknak is meg kell felelniük.

Az MI megnövekedő szerepe természetesen elbizonytalanodást és félelmet okozhat egyéni és társadalmi szinten is, miközben a jogszabályok tucatjait lesz szükséges módosítani. miatta. A szabályozás legfontosabb részei az Európai Unióban egységesek lesznek, tehát az etikai alapok célja a normatív értékeke megtartása: pl. emberi méltóság, egyéni szabadság, diszkriminációmentesség, és a polgári jogok.
Darázs Lénárd az alapvető normatív értékek megóvásának fontosságát hangsúlyozta, vagyis azt, hogy olyan közös európai cselekvésre van szükség, ami figyelembe veszi az etikai alapokat, és emberközpontú, megbízható mesterséges intelligenciák létrehozását, illetve használatát teszi lehetővé. 

Közös európai jogszabály – Tiltott MI gyakorlatok 

1. Szublimálás (tudatosan nem észlelhető) technikák alkalmazása egy adott személy tudatán kívül annak érdekében, hogy lényegesen torzítsák egy személy magatartását oly módon, hogy bárkinek testi vagy lelki károsodást okoz vagy okozhat. 
2. Személyek meghatározott csoportjának életkör, testi vagy szellemi fogyatékosság miatt fennál sebezhetőségének kihasználása oly módon, hogy torzítsák az adott csoporthoz tartozó személy magaratását. 
3. Hatóságok által közvetlenül vagy közvetve természetes személyek megbízhatóságának értékelésére vagy osztályozására vonatkozó közösségi pontozási rendszer forgalomba hozatala vagy alkalmazása. 
4. Valós idejű távoli biometrikus azonosító rendszer használata a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken bűnüldözési célokból. 

 Közös európai jogszabály – Nagy kockázatú rendszerek 1 

• Bizonyos termékkörök biztonsági része, amely megfelelőségi kontroll alá tartoznak (pl. vízi, légi, szárazföldi járművek és irányító rendszereik, orvosi eszközök, játékok, híradástechnikai és kommunikációs eszközök) 
• Tételesen felsorolt MI rendszerek (pl. természetes személyek biometrikus azonosítása, oktatáshoz hozzáférés/hozzárendelés és diákok/hallgatók értékelése, munkavállalók kiválasztása és értékelése beleértve a teljesítmény értékelésüket stb.) 

Közös európai jogszabály – Nagy kockázatú rendszerek 2 

Részletes szabályozás (biztonság, kontroll, nyilvántartás stb.) a fejlesztés és felhasználás során 

• kockázatelemzési rendszerek 
• adatbeviteli és műszaki dokumentáció 
• Emberi felügyelet 
• felügyeleti hatósághoz bejelentés és nyilvántartás (regisztráció) 
• szabványok, tanúsítványok, megfelelő és értékelési rendszerek 
• piacfelügyelet, valamint forgalomba hozatal utáni nyomon követés 
• EU-s és nemzeti hatóságok rendszere, jogérvényesítés 
• nagy kockázatú rendszerek EU-s adatbázisa 

Közös európai jogszabály – Átláthatósági kötelezettség 3.

• Természetes személyekkel való interakcióka szánt rendszerek – tájékoztatási/felfedési kötelezettség 
• Érzelemfelismerő rendszer vagy biometrikus kategorizálási rendszer esetén tájékoztatni kell mindenkit, aki ezekkel a rendszerekkel kapcsolatba kerül 
• „Deepfake” esetén közölni kell, hogy azt MI-vel hozták létre vagy manipulálták. (A "deepfake" olyan hamis képekre, videókra vagy hangfelvételekre utal, amelyeket MI segítségével hoznak létre, és amelyekben egy személy látszólag valóságos helyzetekben jelenik meg vagy beszél. A deepfake technológia fejlett algoritmusokat és gépi tanulást használ az eredeti kép, videó vagy hangfelvétel manipulálására vagy átalakítására, hogy olyan hamis tartalmat hozzon létre, amely nehéz megkülönböztetni a valóditól. 

 

Darázs részletesen kitért arra is, hogy nem elég az MI előnyeire gondolni (melyből napjainkban rengeteg van), hanem a hátrányokról sem szabad megfeledkezni. Az MI-nek olyan feladatokat kell ellátnia, amelyek alapvetően nem torzítanak, és így az oktatásba is betehetik a lábukat ezek az algoritmusok. 
Az MI jogi és etikai kereteinek ismerete több problémára ad választ, miközben újabb kérdéseket generál. Ezért a ChatGPT által felvetett problémák a jogi és etikai keretek által meghatározott összefüggésekben is megvizsgálandók. 
Darázs Lénárd szerint a ChatGPT-t el kell helyezni az akadémiai munka szövetében és a jogrendszerben is, ha nem is azonnal, de gyorsan kell olyan jogi megoldásokat találni, amelyekkel nemcsak az egyetemeken, hanem a széles nyilvánosságban is szabályozni lehet az MI helyzetét és használatát. 
A ChatGPT-vel történő kommunikációban ugyanis valójában nem sima kérdéseket kell megfogalmazni, hanem úgynevezett promptokat. Ezek sokkal pontosabbak, mint egy egyszerű kérdésfeltevés, tartalmazhatják például a válasz elvárt stílusát is. 
A mesterséges intelligencia nem helyettesítheti teljesen az emberi gondolkodást, hanem kiegészítheti.
A könyvtári munkának számtalan olyan aspektusa van, ahol nagy sikerrel lehetne alkalmazni a mesterséges intelligenciát. Az így felszabaduló könyvtárosi kapacitással pedig bővíthetné(n)k a kreativitást és az érzékenységet igénylő területeken a jelenlétü(n)ket.
A könyvtárakba is kopogtat az MI (forrás itt: )

Garamvölgyi László (ELTE EKL, főigazgató-helyettes) az Automatizálással támogatott szolgáltatásbővítés az Egyetemi Könyvtár és Levéltárban szóló előadása a következőket tartalmazta
Könyvtárunkban hosszú előkészítő munka után jelentős technikai fejlesztések valósultak meg, melyek hozzájárultak a szolgáltatások és a nyitvatartási idő kibővítéséhez is. A részben automatizált megoldásoknak köszönhetően mindez nem igényel jelentős humánerőforrás-többletet, sőt egyes szolgáltatások vonatkozásában részlegesen tehermentesíti is a közönségszolgálat munkatársait.

Könyvtár-automatizálás

1. Ügyfélhívó rendszer bevezetése (2016. decembere, a képernyő tartalma mobiltelefonon is követhető volt)

ELTE Könyvtár WebApp ( virtuális olvasójegy, kölcsönzés kezelés, személyre szabott értesítés)

A WebApp az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgáltatás webes alkalmazása, amely elsősorban a papír alapú olvasójegy kiváltására szolgál, de emellett számos egyéb funkcióval is rendelkezik:

·         információt nyújt a könyvtári tagságokról, azok érvényességéről
·         a tagságot az applikáción keresztül meg lehet hosszabbítani, illetve lehetséges újonnan beiratkozni személyes kontaktus nélkül
·         használható kölcsönzéskor olvasójegyként
·         információt nyújt a kölcsönzésben lévő dokumentumokról, az alkalmazáson keresztül hosszabbítani is lehet azokat
·         jelzi, ha megérkezett a raktárból előzetesen kikért dokumentum
·         biztosítja a beléptetőkapun való áthaladást (a kapuval rendelkező könyvtárak esetében)
2. Online beiratkozás – későbbiekben a KAÜ-n keresztül (kedvezményre jogosító igazolás bemutatása stb.)
3.      Hangosbemondó és tűzjelző rendszer (teljesen automatizált: előre rögzített felvételeket játszik le időzítetten, kétnyelvű bemondások) további fejlesztési tervek:
·         adott helyszínre vonatkozó menekülési útvonal megjelenítése tűz esetén,
·         automatikus e-mail küldése minden dolgozónak tűzjelzés esetén
4.      Elektronikus kulcsfelvétel
5.      Épületbiztonság (2K felbontásu kamera, 24 órás portaszolgálat)
6.      Számítógépes oktatótér (felügyelet kamerán keresztül)
7.      RFID – automatizálás, biztonság (310.000 db dokumentum RFID-vel ellátva, a projekt végére eléri az 500.000 db-ot) RFID kapuk telepítése minden kijárathoz: főbejárat, munkatársi bejárat, minden olyan hely, ami kivezet az utcára J - ezek többsége mozgatható!
Tehát egy böngészőben futtatható mobiltelefonos alkalmazásról van szó, aminek csupán egyik
funkciója, hogy képes kiváltani a hagyományos, nyomtatott olvasójegyet.
8.      Interaktív tájékoztató képernyő
9.      Önkiszolgáló szkennerek (2023. március 1-jétől elérhetővé vált az önkiszolgáló szkennelés. Speciális könyvszkennerek segítségével önkiszolgáló módon lehetséges a dokumentumok digitalizálása.)
10. Önkiszolgáló nyomtatás és fénymásolás
11. Bibliobox – a könyvbedobó szekrény: https://orokseg.elte.hu/hu/hir/ekl-egyetemi-konyvtar/bibliobox-konyvbedobo-szekreny (A kikölcsönzött kiadványokat 2020. május 7-étől az aulában elhelyezett könyvbedobó szekrény használatával bedobhatja.)
2023. február 27-én bevezették az önkölcsönző rendszert, mely a könyvek kölcsönzésére és visszavételére szolgál. 
12.  Robotmunkatárs
A legfontosabb, ami az RFID technológiával megvalósulhat(ott) az a könyvtárak gyűjteményének kezelése és biztonsága. A virtuális olvasójegy bevezetése, az olvasók kényelmét szolgálja, amit mindenki kényelmesen elérhet a WEBApp-on keresztül. Ez az App a „kikért” könyv teljes útvonalát végig kíséri. 

Székelyné Zombory Piroska