Idén június 13-án és június 14-én immáron harmadik alkalommal rendezték meg az
Országházban az Információs Társadalom Parlamentjét, mely több mint szakmai konferencia. Parlamentáris körülmények
között úgynevezett partneri viszonyban - ahogy ez többször is elhangzott a két nap
folyamán - találkozhattak a civil szervezetek képviselői, a szakemberek és az
állami döntéshozók speciális tematikával.
„2011 elején született meg az ötlet, hogy szükség
van egy olyan fórumra, ahol az információs társadalom formálói egyeztetni tudnak
szakmai kérdésekről” – mondta az ötletgazda Soltész Attila, az Infotér
elnöke. Ebben számítottak az erős civil jelenlétre, hiszen ez a
szektor komoly erőforrásokkal rendelkezik, másrészt testközelből találkozik a
valós problémákkal. A Magyar Parlament épülete, mint helyszín
magas rangra emeli az infokommunikáció ügyét a kormányzaton belül. Ugyanis a
jól működő információs rendszerek már rövidtávon is szolgálják valamennyi
ágazat eredményességét és hatékonyságát. 2012-ben szerepe a „Magyarország
megújulása” rendezvénnyel tovább erősödött.
2013-ban „Infokommunikáció a
versenyképességért” címmel a konferencia programjában a kormányzati
informatika, e-közigazgatás, média és hírközlés témakörei mellett nagyobb
súllyal kapott hangot a fejlesztéspolitika, a külgazdaság, az innováció, a
társadalmi felzárkózás. Külön figyelmet fordítottak arra, hogy jelen legyenek a
tankerületi igazgatók, az e-Magyarország pontok e-tanácsadói, a legjobb
középiskolák, az informatikai OKTV-felkészítő tanárok, az ECDL-vizsgaközpontok,
a pedagógiai intézetek, a felsőoktatási intézmények és a hallgatói
önkormányzatok. Az idei év újításaként, most először bárki felszólalhatott a
pulpituson, hogy a közigazgatási, iparági szakmai döntéshozók előtt öt percben
elmondja ötletét, meglátását, véleményét.
Új stratégia készül
Az idén kell felkészülni az Európai Unió
következő, 2014–2020 közötti költségvetési időszakára. A legfontosabb célok:
digitális kompetencia; digitális gazdaság; e-közigazgatás és kormányzati
informatika; szélessávú infrastruktúra. „A legkomolyabb probléma, hogy a magyar
lakosság digitális kompetenciája alacsony, ennek emelése kiemelt fejlesztési
cél. Ezt egészíti ki a kis- és középvállalatok infokommunikációs technológia fejlesztése és az állami
infokommunikációs infrastruktúra, valamint az e-közigazgatási szolgáltatások
bővítése, korszerűsítése” – hangsúlyozta előadásában Vályi-Nagy Vilmos
az NFM (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) infokommunikációs államtitkára. A
digitális kompetencián belül a digitális írástudás növelésére, valamint az
informatikus- és mérnökképzésre kell koncentrálni.
Józsa Szabolcs a
videójáték-iparban rejlő lehetőségeket fejtegette. Ez a világon a
legdinamikusabban fejlődő iparág, a dvd és film együttvéve se tesz ki akkora
növekedést, nagyobb, mint Holywood. Ezen a területen közel háromszáz fő
tevékenykedik két milliárd árbevétellel, melyet tovább lehet növelni és
munkahelyteremtő erővel bír. Ennek ellenére jelenleg nincs ilyen képzés
Magyarországon. Az alulfinanszírozottság és szakemberhiány visszaveti az
iparágat, itt nagyobb erőforrások bevonása szükséges.
Alpári Vera a Gyermekmédia Egyesület elnöke a hozzáférés egyenetlenségéről, a szelektivitás (szűrés)
hiányáról, a generációs szakadékról beszélt, és a közös alkotást emelte ki.
Erre jó példa a Kölyökrádió, az Iskolarádió létrehozása, közös működtetése és
ilyen hálózat terjesztése.
Dr. Stefán Zoltán az Országos Fejlesztési Programot részletezte, melynek keretében a Sulinetet teljesen
felújítják. Biztosítani kell az iskoláknak a 40-100Mb/s sávszélességet és az
ötéves fenntarthatósági modellt, vagyis díjmentes hozzáféréssel rendelkezzenek
az oktatási intézmények.
Siklósi Zoltán, Mezőberény
polgármestere a GVOP 4.4.2 pályázat ("A szélessávú hálózatok önkormányzatok általi kiépítésének támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein”) keretében a tizenegyezer lakossággal
rendelkező település számára optikai hálózat kiépítését valósította meg.
(forrás: PR Herald)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése