Infotér Konferencia 2013

 

Közel 1100 érdeklődő részvételével zárult Balatonfüreden az Infotér Konferencia. Negyedik alkalommal gyűltek össze az információs társadalom kérdéseiben, fejlesztésében érintett vállalkozások, a közigazgatás és a civil szektor képviselői.

Az idei témák a következők voltak:

• A hazai e-közigazgatás fejlesztése.

• A jövő évben induló GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program).

• A „digitális gazdaság” koncepciója és  húzóereje.

• A középfokú és felsőfokú oktatás kihívásai, és az informatika kapcsolata, avagy az infokommunikáció a Z-generáció világában.

A biztonságos internethasználat garantálása, a digitális átállás, azaz a mobil szélessáv elérése a cél minden településen. Both Zoltán az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) képviseletében a gyermekbarát internetről is szólt, mely javaslati csomagban kerül előterjesztésre.

A Z generáció oktatása network társadalomban, network iskolában zajlik majd. Az iskola vagy közösségi pontként, tudásközvetítő központként fog működni, vagy ellenáll a változásoknak és összeomlik a rendszer, mivel a nem formális információszerzés előtérbe került. A tantervi oktatás csökken, a különböző közösségi terek, például könyvtárak szerepe nő. Az ismeret elsajátításának mennyisége csökken, ugyanakkor az alkalmazási képessége nő. A tudásalapú társadalomban tíz állásból kilencben információs és kommunikációs technológiai tudással kell rendelkezni. Ebből következik, hogy a digitális kompetenciákat kell fejleszteni, mérni és a kíváncsiságra, kreativitásra építve észrevétlenül tanítani. Erre jó példa a Robotpont kezdeményezés, a „Mérnökök óvodája”, ahol 12 éves gyerekek mobiltelefonnal robotot készítenek egymást segítve, közösen. Az „online fiatalok”, akik megosztott figyelemmel, rengeteg időt töltenek virtuális közösségi portálokon, ha nem ismerik az online tér veszélyeit, akkor könnyen a hackerek, internetes bűnözők csapdájába eshetnek, ezért is kell megfelelő képzést biztosítani számukra.

Hatalmas lehetőség rejlik a játékiparban, és az ún. gamification (játékelemek alkalmazását jelenti az élet játékon kívüli területein) alkalmazásában, mind a gyermek mind a felnőtt oktatás területén. A különböző munkafolyamatoknál is nagy sikerrel alkalmazzák. Előrejelzések szerint a dolgozók 65%-a játszik munkaidőben, és 2014-ben 70%-ban alkalmazhatják különböző munkafolyamatokban. Hazánkban Tózsa István fejlesztőcsapata speciális közigazgatási virtuális játékot hozott létre a Budaörsi önkormányzat mintájára.

A videójáték ipar rohamosan fejlődik. Magyarországon csak kis cégek foglalkoznak vele, körülbelül háromszáz fő, mégis 2 milliárd bevételt produkálnak, azaz kis stábbal óriási siker érhető el.  Hasonlóságot mutat a filmiparral, de nagyobb profitot termelhet a közeljövőben. Az alulfinanszírozottság és a szakemberhiány problémát jelent, a megoldás az inkubáció (vállalkozásfejlesztési gyakorlat) és az akcelerátor (felgyorsító) program segítségével jöhet létre.

Több előadáson elhangzott, hogy a magyar háztartások fele még nem rendelkezik szélessávú internettel. A UPC a XI. kerületben szélessávval, a Microsoft Miskolcon 20.000 informatikai eszközzel támogatta a felhasználók körét.

Dienes Éva
(forrás: PR Herald)