I
2017 június 14-én tizedik alkalommal rendezte meg Infotér Nonprofit Kft., az Informatika a Társadalomért Egyesület az Infoparlamentet az Országházban és a Várkert Bazárban Ebben az évben a találkozó fókuszában az internetbiztonság állt.
Dr. Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke
Az
informatika talán sosem volt ennyire középpontjában a politikai és gazdasági
eseményeknek, és ezek az események sosem voltak ennyire gyorsak és
átláthatatlanok. Megdöbbentő, hogy államok és emberek ellen intézett informatikai
támadások pedig soha nem látott károkat tudnak okozni akár órák alatt.
Az idei
Infoparlament előadássorozatain ebből a globális szemszögből szeretnénk
vizsgálni hazánk digitális fejlesztését, amelynek keretéül ezúttal is az újabb
javaslatokkal előálló Digitális Jólét Program szolgál.
Továbbá a
konferencia szűkebb témájára, a biztonságára utalva, azt emelte ki, hogy a
biztonság garantálása soha nem volt komplexebb feladat, mint napjainkban,
utalva arra is, hogy a kormányzat egyik legfontosabb szempontja a nemzeti
szuverenitás védelme.
Mint mondta: „biztonság nélkül nincsen
stabilitás, ennek hiányában pedig a fejlődésre, adott esetben a fennmaradásra
is képtelenek a nemzetek”.
Dr. Deutsch Tamás,
a Digitális Jólét Programja
összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos,
Miniszterelnöki Kabinetiroda
Két témáról
beszélt a Digitális Jólét Program 2.0-ról
és az 5G hálózat kiépítéséről
Digitális Jólét Program 2.0
Digitális Jólét Program 2.0
A Digitális Jólét Program (DJP)
legfontosabb célja az, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a
digitalizáció nyertese legyen. Az idei Infoparlament fő napirendjéül a
biztonság témakörét választotta. Ez nem véletlen, hiszen nap, mint nap
szembesülünk a biztonság fenntartása megteremtésének egyre sürgetőbb
kérdésével. Nemcsak fizikai biztonságról kell beszélni, hanem arról, hogy
2016-ban az internetes támadások mintegy másfél milliárd internet felhasználó
adatait érintették, ez csaknem az aktív internetezők fele. Az elmúlt 10 évben
nem véletlenül vált kiemelkedően fontos üggyé a kiber biztonság kérdése. Kibővült a
Digitális Jólét Program a Digitális Jólét Program 2.0-ára, amelynek egyik
kiemelt célja a biztonságos kibertér megteremtése.
Deutsch
Tamás elmondta, hogy „a kibertér lényegében falak nélküli világ, amelyen belül
meg kell oldani a magánszféra, a személyes adatok és a magánéletre vonatkozó
információk védelmét, valamint a nemzetbiztonsági szempontból jelentős
információk védelmét is”.
Digitális infrastruktúra:
1. Szupergyors Internet Program (SZIP)
1. Szupergyors Internet Program (SZIP)
Célja részben az, hogy a nagyarányú
hálózatfejlesztések eredményeképp 2018 végére minden magyar családnak
lehetősége legyen a legalább 30 Mbit/sec sebességű szupergyors internet-szolgáltatás igénybevételére. Másik célja az, hogy meghatározó módon járul
hozzá a Digitális Jólét Program megvalósulásához.
2. Mobilfejlesztések a szolgáltatók részéről
A 150 milliárd forintos - kormányzati
és EU-s forrásból, valamint a szolgáltatók önerős beruházásaiból megvalósuló - hálózatfejlesztési
program mellett 2018-ra tovább csökken az internet áfája, befejeződik a teljes
oktatási rendszer digitális átalakítása és a wifi-hálózat országos fejlesztése.
3. Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG)
Igen rövid idő alatt valósult meg a hazai távközlési piacon az (NTG), amely korábban a piacról rendelt távközlési szolgáltatásokat váltotta ki. Ma az állami intézményrendszer részére, annak infrastruktúrájára támaszkodva, állami tulajdonú társaságok biztosítják az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat.
AZ 5G : sebesség - megbízhatóság - kapacitás
3. Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG)
Igen rövid idő alatt valósult meg a hazai távközlési piacon az (NTG), amely korábban a piacról rendelt távközlési szolgáltatásokat váltotta ki. Ma az állami intézményrendszer részére, annak infrastruktúrájára támaszkodva, állami tulajdonú társaságok biztosítják az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat.
AZ 5G : sebesség - megbízhatóság - kapacitás
.
Deutsch Tamás elmondta: csaknem félszáz
kormányzati, közigazgatási és iparági szereplő, kamara, egyetem, kutatóintézet,
szakmai és társadalmi szervezet hozza létre az 5G koalíciót, amelynek hármas feladata
lesz.
Először is ki
kell alakítani azt az 5G fejlesztési stratégiát, amelynek segítségével
kihasználhatjuk az e területen meglévő lehetőségeinket, továbbá olyan
tesztkörnyezetet kell kialakítani, amellyel beleszólhatunk a globális
5G-szabvány kialakításába, s ennek az időpontja 2020-ra várható.
Célnak nevezte,
hogy a nemzetközi szabványok megteremtése után az elsők között alkalmazzák a
mainál sokkal nagyobb adatátviteli sebességet, és így jóval szélesebb
felhasználási lehetőségeket kínáló technológiát, és "Magyarország az 5G-fejlesztések egyik európai központjává
válhasson".
A miniszterelnöki biztos a
digitalizáció sikerei között említette, hogy a magyar háztartások 82%-a számára
már elérhető a szupergyors, legalább 30
megabájtos letöltési sebességet kínáló internet, ez pedig az uniós átlagot
meghaladó arány, egy nemzetközi szakmai szervezet felmérései szerint a magyar
mobilhálózatok a sebességük és lefedettségük alapján a világ harmadik
legjobbjának számítunk Dél-Korea és Szingapúr után.
Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója: 5G! A digitális jólét kiteljesedése
Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója: 5G! A digitális jólét kiteljesedése
Elmondta, hogy „a digitális transzformáció nem fenyegetést, hanem elsősorban lehetőséget jelent Magyarország számára, és csak rajtunk áll, hogy a lépéskényszerből lépéselőnyt tudjunk kovácsolni. Ehhez kell a digitális készségek fejlesztése, a digitális edukáció mellett fontos a technológiai feltételek megteremtése is. Hozzátette: Magyarország csak akkor profitálhat a digitális átalakulásból, ha lépéseket tesz a digitális munkaerőhiány felszámolása érdekében és teret enged a legújabb innovációknak!”
Tudjuk, mi az az 5G? Miben lesz más,
mint a 4G? Az 5G az ötödik generációs vezeték nélküli
mobilhálózatot jelenti. A tervek szerint 2020-ra váltja le globálisan a
jelenlegi 4G technológiát, amelynél gyorsabb, pontosabb, megbízhatóbb, úgy,
hogy egyszerre több eszköz csatlakoztatható rá. Itt a dolgok internete (internet of
things, röviden IoT) lesz a középpontban, amely éppen az 5G-re támaszkodva
válhat a mindennapok szerves részévé. Az 5G egyik legforradalmibb újdonsága az,
hogy minden egyes eszköznek a használat jellegének megfelelő sávszélességű
internetkapcsolatot biztosít. Jelenleg már közel 98%-os kültéri lefedettséggel
bíró 4G szolgáltatást a legkisebb településekre is elviszik, a jövő
infrastruktúrája már 5G-re épül, a Magyar Telekomnak pedig az a célja, hogy a
szupergyors vezetékes infrastruktúra kiépítése mellett az 5G fejlesztések terén
vezető szerepet töltsön be.
A vezérigazgató
kiemelte, ha az előrejelzéseknek megfelelően 2022-ben 29 milliárd hálózatba
kapcsolt készülék lesz ezen belül 18 milliárd a dolgok internetéhez (IoT)
kapcsolódik majd, elengedhetetlen alapfeltétellé válik az 5G-vel megvalósuló
gyorsaság és sávszélesség-bővülés.
Karish Cui, Huawei Technologies technológiai igazgatója: Az út egy biztonságosabb Magyarországhoz!
Karish Cui, Huawei Technologies technológiai igazgatója: Az út egy biztonságosabb Magyarországhoz!
A következő
előadó az 5G
bevezetésének várható idejéről beszélt. Jelenlegi állás szerint, 2018-ban
Dél-Korea által rendezett téli olimpia játékán nyerhetünk betekintést először
az 5G hálózatba a KT Telecom által. Majd szintén 2018-ban esedékes moszkvai-
labdarúgó-világbajnokság idejére pedig a Huawei szeretné tesztelni a rendszert.
Azonban az első kereskedelmi, azaz bárki által használható 5G hálózatokat
2020-ra tervezik.
A Huawei a
világ egyik vezető információs és kommunikációs technológiai szállítója.
Létfontosságúnak tartja a maximális értékek megteremtését a mobilszolgáltatók,
vállalatok és a fogyasztók számára, mindezt versenyképes megoldásokat és
szolgáltatásokat nyújtva valósítja meg. A Huawei
tavaly novemberben mutatott be Japánban egy 5G-4G élő 4K képfelbontású
tévéközvetítést, a Deutsche Telekom mobilszolgáltatóval pedig decemberben
demonstrált egy végközpontok közötti 5G adatátviteli kapcsolatot. “Célunk, hogy összébb zárjuk a digitális ollót,
népszerűsítsük a modern távközlés nyújtotta előnyöket, csökkentsük a digitális
szakadékot: egy jobban összekapcsolt Magyarországot teremtsünk” – fogalmazott
Karish Cui
Elmondta, hogy a Huawei a világ egyik vezető
infokommunikációs vállalataként a távközlési-informatikai képzésre és a sportra
összpontosítva aktív szponzori tevékenységet folytat világszerte.
Továbbá elhangzott a smart citiy, avagy okos város, - okos Magyarországról - egy kis
információ, ami lényegében egy olyan gyűjtőfogalom, amely alatt mindenki mást
ért, legyen az a technológiai, energiahatékonysági vagy az életminőséget javító
program. A lényege, hogy a fejlesztéseket a helyi igényekhez kell igazítani.
Azok a városok sikeresek, ahol teret engedtek az innovációs tevékenységnek.
Fontos, hogy a kényelmi szolgáltatások találkozzanak a valós igényekkel.
A biztonságunk kézzelfogható
veszélyeztető tényezői a következők: globális pénzügyi válság, egy jelentős
méretű katasztrófa, a tömeges migráció is, amelyek a kibertérben fenyegetett
veszélyforrások összetettsége. Kórházak, gazdasági, távközlési és
szállítmányozási cégek informatikai rendszereinek támadásával egyértelművé
vált, hogy az információbiztonság fejlesztése a XXI. század egyik legfontosabb
feladata és legnagyobb kihívása lesz. Területi védelmet kell biztosítani, a
nemzet - és a társadalom - biztonságát kell védelmezni, amelynek fontos
pillérei a létfontosságú rendszereink kiemelt védelme, az információ- és
hálózatbiztonsági képességeink fejlesztése és a terrorizmus elleni harc.
Olyan időket élünk, hogy
mindennapos, megkerülhetetlen téma a biztonság. Nem telik el nap úgy, hogy
újságot olvasva, híreket hallgatva, a felhőn szörfözve ne jutna eszünkbe a
családunk, gyermekeink, értékeink, adataink védelme, és biztonsága. Az élet
minden területén jelen van a biztonság, mint fenyegetett, vagy épp elérendő
célként. Függetlenül attól, hogy közlekedésről, internetezésről,
energiaellátásról, választásokról vagy akár sporteseményekről van szó.
Rendezvény célja, úgymint a nemzetbiztonság gazdasági oldalról, a terrorizmus
elleni védekezés és a tömegrendezvények védelme, a biztonságos internet
mindenki számára. Kérdéseket és válaszokat fogalmazhatunk meg, hogy miképp
veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot a kibertér fenyegetései, illetve hogyan
tudunk hatékonyan védekezni a fizikai és a virtuális térben a támadások ellen úgy, hogy ne kelljen állandó rettegésben leélni az éltünket.
Zombory Piroska
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése