Először Sabine Teichert értékesítési és
marketing menedzser üdvözölte a résztvevőket, majd bemutatta Magyarországgal
foglalkozó csapatát, nevesítve Lukács
Esztert, Tóth Krisztinát és Jan Luprichot.
Sabine
Teichert: A
felsőoktatási könyvtárak állománygyarapítási beszerzési láncának a változásai
A keresés 1996 és 2010
között széttöredezett volt (OPAC-ok, kiadói web felületek, metakeresők,
e-folyóirat oldalak stb.). Ez ma már áthidalható, példa gyanánt bemutatta a Georgiai
Egyetem könyvtárának testreszabott EBSCODiscovery (továbbiakban EDS) felületét. Az EDS egy új fejlesztés az e-Books on EBSCOhost és a mobil
hozzáférések mellett.
Majd bemutatott egy
kisfilmet, aminek az volt a címe, hogy „Mit akar egy digitális bennszülött a
könyvtáradtól?” Ebben egy kislány – miközben egy könyvet lapozgatott – sorolta
az igényeit, úgymint e-könyv olvasás, megosztási lehetőségek, interaktív érintő
képernyő stb.
Fontos lesz-e a
felsőoktatási könyvtárak szerepe a jövőben? Kulcsfontosságú témák többek között
az oktatókat és hallgatókat támogató szolgáltatásokkal előállni (pl. innovatív
tanulóterek, digitális gyűjtemények létrehozása), a technológia integrálása a
tanulásba, a Nyílt Hozzáférés (továbbiakban OA) szellemében saját OA
folyóiratok indítása. Másik kérdés, hogy milyen a tartalomhoz való hozzáférés
ma és a jövőben? Ezen belül a „big deal” alkalmas-e arra, hogy a könyvtárak
költségvetését optimalizálja, illetve a felhasználók által indított beszerzés
lesz-e a leggyakoribb beszerzési mód? Melyik a legkarakteresebb ármodell?
Könyvtárosokat
megkérdezték arról, hogy mi számít leginkább a beszerzésnél? A legfontosabbnak a
kutatáshoz és az oktatáshoz való relevanciát tartották, ezt követte a legutóbbi
felhasználás, majd az oktatók kérése és egy letöltés ára. (Utolsó helyen a
hallgatók kérése állt.)
Újabb kérdéskör volt az
OA hatása. Azaz a nyílt hozzáférés szükségtelenné teszi-e az előfizetési
ügynökségek létét? Szükségtelené teszi-e a kiadók létét? Szükségtelenné teszi-e
a könyvtárak létét? Az OA lesz-e esetleg az információ beszerzésének a változásában
a legfontosabb hajtóerő?
Az utolsó kérdéskör a
folyóirat ügynökségek szerepét járta körül. Vagyis a költségmegtakarítás
érezteti-e a hatását az ügynökségekre? Az ügynökségek szerepe továbbra is
felbecsülhetetlen marad? A digitális tartalmak elterjedése következtében
csökken-e az ügynökségek közvetítő szerepe a kiadók és a könyvtárak között? Tény,
hogy az ügynökségek értékét az adja majd a jövőben, hogy egyre több OA ügyletet
támogató szolgáltatással lépjenek elő.
Könyvtárosokat kértek
meg, hogy rangsorolják a változások tényezőit. Ötödik helyre került az a tény,
hogy Kína / India / és a fejlődő országok [valószínűleg feltörekvő piacokat
akart mondani. KF] alakíthatják a kiadói tevékenységet. Negyedik helyre került
a mobil technológia, harmadikra az OA. Második helyet ér az oktatási / kutatási
költségvetésen lévő nyomás, míg a legfontosabb a könyvtári költségvetésen lévő
nyomás.
Következtetésként
levonható, hogy a téma dinamikus terep. Forradalmat jelenthet a könyvtárak
kiadóként vállalt szerepe (OA), a könyvtárosok szakértőként való részvétele a
digitális műveltségben, az ügynökök OA támogatás kezelőiként való fellépése és
a kiadók kutatási partnerként történő megjelenése (Science Direct).
Az előadás végén egy
újabb videó következett „Tudtad-e?” címmel, amelyben meglepő adatok voltak
láthatók az információ világában és az információs társadalomban végbement
változások kapcsán
Jan Luprich: Az EBSCO Publishing adatbáziscsomagja és e-könyvek az EBSCOhoston
Először bemutatta a
céget, majd adatokat ismertetett. Ezek közül a legfontosabb az, hogy naponta 65
millió keresés van. Ez Magyarországon éves szinten 2007-ben 630 ezer, 2011-ben
2 millió felett volt. Már közvetlenül elérhetők az adatbázisok mobil
telefonról, iPadról, iPhone-ról stb. Részletesebben bemutatta az Academic Search Complet, a Business Source Premier és az Art & Architecture Complet
adatbázisokat. (A BSP-nek készítenek egy teljesebb verzióját Business Source Complet néven, ez
októbertől három hónapig ingyenesen tesztelhető lesz.)
Az EBSCO-nak több mint
780 kiadótól 330 ezer e-könyve és e-hangoskönyve van. Bemutatta a Harvard
Egyetem könyvtárának a testreszabott e-books felületét, ami az EBSCO
platformján működik (vö. EDS). Az adott könyv szövegében lehet keresni. A
letöltés Adobe Digital Editions szoftveren fut. (Ez van a Központi Könyvtár
e-olvasótermében is.)
Egyszerre csak egy fő
kölcsönözhet, ha éppen másnak is kell, akkor „előjegyezheti”. Hosszabbítás is
lehetséges. Annyi árat számolnak fel, amennyiért a kiadótól vették, tehát
semmiféle felár nincs. Október elsejétől
45 napos teszt kérhető. Az előfizetés után 24 órán belül használható. A címek
szabadon választhatók, nem kell az egész kollekciót előfizetni.
Az EBSCOhost Collection Manager a katalógus. Ebben 330 ezer rekord
van. Több szempontból lehet keresni. A találat rendezhető kiadó, tárgyszavak és
ár szerint is. Látszik, hogy az adott kiadó hány felhasználót engedélyez. A
rekordban megtekinthető a könyvborító, a bibliográfiai adatok és pár oldal. A
MARC rekordot is küldik, így beépíthető az integrált könyvtári rendszerbe. Az
e-könyvek értelemszerűen jelentkeznek az EDS-ben is.
Lukács
Eszter: SmartLinks+
Ez a szolgáltatás csak
az EBSCO-ból érhető el. Az a lényege, hogy egy hivatkozás átlinkel egy
folyóirat full textjére, ha EBSCO által rendelt folyóiratról van szó. A
szolgáltatás ingyenes, nincs külön adminisztráció, csak szólni kell Lukács
Eszternek vagy Tóth Krisztinának, és bekapcsolják.
Jan
Luprich: EBSCO
Discovery Service
Mivel ezt módunkban áll
tesztelni, ezért eltekintek az előadás ismertetésétől. Emlékeztetőül: az EDS
gyors és egyszerű hozzáférést nyújt az EBSCO platformján az adott könyvtár
összes elektronikus eléréséhez, beleértve az OPAC-ot és az intézményi
repozitóriumokat is.
Samuel
Grinsted: Encyclopaedia
Britannica
Mivel az EB évek óta
elő van fizetve, ennek a bemutatónak az ismertetésétől is eltekintek.
Lukács
Eszter: Felhasználói
statisztikák és a költséghatékonyság mérése
Az EBSCO Usage Consolidation (továbbiakban UC) egy új fejlesztés,
amely a statisztika nyomon követését szolgálja. Abból kell kiindulni, hogy a
beszerzési döntéshozás legfontosabb tényezője a felhasználói statisztika. A
könyvtáraknak világos adatokra van szükségük. Ám a felhasználási adatok
összegyűjtése bonyolult, idő- és pénzigényes, illetve további lépéseket
igényel. Az is tény, hogy a megvásárolt és ténylegesen használt tartalmak
között eltérés van.
Az UC-nek az a célja,
hogy ide gyűjtse a használati statisztikákat, azokat a counter szabvány[1]
szerint kezelje, illetve elemezze a letöltésre eső költségeket. Ez nem pusztán
csak az EBSCO adatbázisokat kezeli, hanem az adott könyvtár által előfizetett összes
elektronikus elérést.
Először fel kell
tölteni a kiadóktól kapott statisztikákat, majd az admin oldalon el kell
végezni a beállításokat (pl. időintervallum). A jelentés különböző szempontok
szerint kérdezhető le.
Választ ad arra, hogy
megvan-e a cím a gyűjteményben, hogy hányszor használták a címet, és hogy
költséghatékony-e az adott folyóirat előfizetése.
Az ár nem publikus, de
nagyjából a cég alkalmazottainak vagy a felsőoktatási intézmény hallgatóinak a
számától függ.
Kukor Ferenc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése