TUDÁSOK ÉS HÁLÓZATOK : A Magyar Információbrókerek Egyesületének 12. konferenciája

„Aki megismeri a múltat, látja a változást… előre vetítheti a jövőt”

Mikulás Gábor, a MIBE elnöke bevezető előadásában a különböző adatgyűjtési lehetőségek fontosságát emelte ki. Aki elég hosszú ideig jeleket gyűjt, az megismeri a múltat, meglátja a változást, mintákat kezd látni, ezek alapján összegezni tudja a saját szakterületével kapcsolatos trendeket, és előre vetítheti a jövőt, azaz előre tud tervezni. A Scopus, az Elsevier bibliográfiai adatbázisa önmagában kevés információt tartalmaz, de az erre épülő szolgáltatások: többek közt az ügyfelek adatai, a finanszírozási források adatbázisai, már segítséget nyújtanak, hogy rálássunk az adott terület aktuális helyzetére, hogy felfelé menő ágban van-e a tevékenysége, vagy lefelé tart.

Dr. Törőcsik Mária egyetemi tanár, marketing szakértő, Pécsi Tudományegyetem tanára, „Piacszegmentáció, mint stratégiai marketingdöntés – fogyasztói szegmensek képzése” címmel tartott előadásában rámutatott arra, hogy a telített piacokon kikerülhetetlen a piacszegmentálás. A piacokról egyre több csatornán, egyre több adat gyűjthető a fogyasztókról/vásárlókról, melyek elemezése látszólag racionális döntéseket eredményez a marketingstratégia meghatározásakor. Előnyei, hogy a szegmensvásárlók magatartását jobban fel lehet térképezni, árérzékenységet, elfogadókészséget feltárni, a differenciált igényekhez igazodni. 4 lépésben lehet szegmentálni: 1.) A releváns piac meghatározása. 2.) A szegmentálás alapjául szolgáló ismérvek meghatározása. 3.) A szegmentumok kialakítása. 4.) A szegmentumok elemzése, döntés a célszegmensekről. Többféle módon lehet szegmentálni: szocio-demográfiai, magatartás-orientált, területi-földrajzi szempontból. A pozícionálás építhető minden olyan tényezőre, amely megkülönböztető, az egyediséghez kapcsolódó erőteljes kampány indítása. Felmerülhet a kérdés: kinek szánjuk az adott terméket: a Béres csepp nagy sikere éppen abban rejlik, hogy korábban csak rákos betegeknek ajánlották, de ezt kiterjesztették az egészséges emberekre. A korábbi 250.000 főhöz képest kb 10.000.000 lehetséges vásárlót nyertek, az ország teljes lakosságát. Az „újrakeretezés” bátor választás, kockázatos, de új válaszokat adhat. 

Gandera Balázs, az Inter Kft. ügyvezetője, Google Seminar Leader „Összegyűjthetők-e a cégvezetők, pénzügyesek, politikusok adatai közösségi aktivitásuk alapján?” címmel, az inter-marketing kampányokról beszélt előadásában. A Facebook hivatalos partnere, fizetnek a hirdetésért és kattintásokkal megpróbálják elérni a használók adatait. A kismamák hálás szegmense a piacnak: lájkolnak, olvasnak és vásárolnak. A Facebook egyre inkább csak keretrendszer a közösségi alkalmazások számára. A valódi funkciókat hordozó külső applikációi hozzáférnek adatainkhoz; tárolják, osztályozzák és minősítik azokat, adatbázist építenek belőlük.

Hatféle forrásból érhetünk el adatokat: 1. ) A hirdetési rendszer insightja (lájkolt oldalak alapján felépített érdeklődési szegmensek szerinti adatok), ezt állandóan frissiteni kell. 2.) Az üzleti oldalak insightjairól elérhető: aggregált, kvantitatív adatok, a rajongókra vonatkozó adatsorok, demográfiai adatok, az oldal kommunikációjának adatsorai. 3.) Az üzleti oldalak üzenőfalán (timeline) elérhető adatok köre: aggregált és személyes, kvantitatív és kvalitatív adatok. A kommunikációs aktivitásra vonatkozó kvantitatív adatok, és a kommunikáció tartalmára vonatkozó kvalitatív adatok. Kérdőívek kihelyezésén keresztül lehetőség van egyéni szintű adatfelvételre is. 4.) A Facebook egyéni oldalairól elérhető adatok: az egyéni szintű adatok, melyek elérhetőségének köre a felhasználó által korlátozható. A demográfiai adatok (nem, életkor, földrajzi, családi állapot, képzettség…), a kapcsolatfelvételi adatok, továbbá az érdeklődési körre vonatkozó adatok. 5.) A Facebook alkalmazásokból elérhető adatok: egyéni szintű adatok, melyek elérhetőségének köre a felhasználó által korlátozható, további promóciós célokra való felhasználásuk engedélyhez kötött. A Facebook API-n keresztül elérhető. A felvételre kerülő adatok köre itt a legszélesebb és szabadon konfigurálható. 6.) Esettanulmányok és érdekességek itthon és a régióban a közösségi oldalak felhasználóinak demográfiai szegmentációjáról.

Hidvégi Péter, a Pedersen & Partners Executive Search, vezető tanácsadója „Karrierek menedzselése – A fejvadász információs eszköztára” címmel a megfelelő munkaerő megtalálásoz, munkakezdéséhez, beilleszkedéséhez vezető utat elemezte. Körültekintő és következetes információs munkát feltételez, pl.: személyügyi adatbázis fenntartása, a referensz interjú a megbízóval, a kiegészítő információkeresés, az interjú-készítés. E feladatok diszkrét és hatékony végzése adja a fejvadász eredményességét.

Planning: igény definiálása, pozíció és az ideális jelölt profiljának meghatározása, keresési terv. Identification & Assessment: közvetlen megkeresés, ajánlások, saját adatbázis, internet, belső jelöltek, tanácsadó interjúztatás, értékelés, folyamatjelentés. Shortlist: rövid lista, részletes értékelés, ügyfél interjú, informális referenciák. Select Executive: finalista interjú, munkaszerződés, bértárgyalás, hivatalos referenciák. Follow up: munkakezdés, beilleszkedés.

Biztosítékok: Bizalom és hitelesség (megbízó és jelölt irányában), maximális diszkréció, szakmai, piaci és önértékelés, folyamat management (elejétől a végéig és még azután is), Off-limits policy, ügyfelük a megbízó és nem a jelölt, adott jelöltet csak egy helyen mutatunk be 

Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezetének elnöke „Információs hálók és gazdasági stabilitás” címmel a magán, illetve céges biztonságáról, kérdéseiről beszélt előadásában. Az internet: „Különösen a fiatalabbak között igen népszerűek a különböző közösségi portálok, ahol ismerkedhetnek, fényképeket tesznek fel magukról, mindennapjaik történéseit mesélik el másoknak, és a teljes szociális hálójukat bízzák rá az általuk nem ismert emberekre. Nem gondolnak közben bele, hogy a nyilvánosságra hozott adatokat nem csak a velük szimpatizáló emberek ismerik meg és használhatják fel. Egy átlag felhasználó az interneten már jó ideje nem tud anonimitásba burkolózni, mégis azt hiszi, hogy internetes barangolásai biztonságosak.” (Biztonság Magazin 2012./1.) A gazdasági területek biztonságát támogató információs felületek műszaki és humán biztonságát támogató információs hálók: az emberi rizikófaktor – közösségi hálók megfelelő ismerete. Befektetés biztonság: profitunk függ az információ védelmétől. 3. Piacvédelem és piac”rablás” információ piac, azaz védd az információt, és piacot nyersz! 4. Állami és magán titkos szolgálatok: együttműködést kell létrehozni!

dr. Tóth Elek kormány-főtanácsadó, a Katonai Biztonsági Hivatal nyugállományú tisztje. „A védett állami és az egyéni adatok megszerzésének célja, irányai, érdekviszonyai, alanyai, különös tekintettel a titkosszolgálatok tevékenységére” címmel bemutatta a titkosszolgálatok személyes – köztük különleges – adatok megszerzésére, megismerésére irányuló tevékenységének célját, irányát. Beszélt az érintett személyek köréről (nemzetbiztonsági ellenőrzés és más munkafolyamatok), eszközeiről és módszereiről. Bemutatta a feladatvégzéshez kötődő jogállami követelményeket.

Mikulás Gábor, tanácsadó, az Elsevier trénere, GM Info Consulting Kft. „Cégvezetők versenyképessége – rejtett szöveg tartalom feltárása” című előadásában azt részletezte, hogy nyilvános szövegeink tartalmában a tartalomelemzés és motivációkutatás olyan rejtett mintákat is kimutat, amelyből a versenyképességre lehet következtetni. Csúcsvezetők szövegeiből kimutathatók a hatalmi távolság és az intézményi kollektivizmus versenyképességi kulturális orientáció. Az eredmények felhasználhatók HR-kiválasztás, szervezetfejlesztés vagy hitelbírálat céljára. Elemzésénél: akár a háziorvos diagnosztizálása: több jel szükséges a mintához, számít a szövegtípus, az alkalom, a pillanatnyi helyzet és néhány alapsémát tudatosan is lehet használni.

Az előadók megvilágították a témát egyrészt az adatbázisok, a közösségi alkalmazások és rejtett szövegtartalmak oldaláról - mint az input felől, másrészt a szolgáltatások felől, mint fejvadászat, piacszegmentálás a marketingben, hírszerzés, titkosszolgálat, hitelbírálat és szervezetfejlesztés. A beszélgetések során felmerült a személyes public relation, illetve az információvédelem témája is.

(Néhány előadás címére kattintva látható a prezentáció is.)

2012. június 6.

Dienes Éva

(forrás: PR Herald)