Problémás olvasó a könyvtárban

           

forrás: ki.oszk.hu

2016. január 25-én a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtárban a fenti témában megrendezett szakmai napon vettem részt. A probléma aktualitását jelzi, hogy az eredetileg megyei programnak szánt találkozóra végül az ország minden tájáról érkeztek könyvtárosok. Az előadásokat követően és a program végén is volt mód saját tapasztalatok megosztására, felmerült helyzetek megbeszélésére. Ezzel a lehetőséggel éltek is a résztvevők. Bár minden problémás helyzet más, ezért ezen a konferencián sem kaptunk biztos megoldókulcsot a kezünkbe, mégis egy ilyen fórum, beszélgetés segíthet abban, hogy egy következő konfliktust legalábbis higgadtabban, türelmesebben, adott esetben nyitottabban kezeljünk. 

	1. Hídszerepek: Hátrányos helyzetű olvasók a könyvtárban Előadás és beszélgetés a cigányság kulturális integrációs kérdéseiről valamint az ápolatlan, hajléktalan olvasókról Előadó: Péterfi Rita olvasásszociológus Az előadás első felében az ápolatlan olvasó kérdéskörét járta körül Péterfi Rita. Nagyon fontos, hogy a könyvtár használati szabályzata térjen ki erre a kérdésre is. Nem megfelelő higiéniai állapot, ruházat esetén két lehetősége van a könyvtárnak: a tagság felfüggesztése és a végleges kitiltás. De ennek mérlegelésekor figyelembe kell venni a könyvtár szociális funkcióját, és többször hangsúlyozta az előadó a saját lelkiismeretünk, nyugodt éjszakánk fontosságát is. A probléma megoldását a segítségkérésben, a társszervezetekkel való kapcsolatfelvételben látja. Tehát hajléktalanok esetében pl. a hajléktalanszálló megkeresése, más esetben az önkormányzat szociális osztályával való egyeztetés, tőlük való segítségkérés. De egyértelműen kijelenthető, hogy kell feltételeket szabni! Ez nemcsak a helyzetet elszenvedő olvasótárs és könyvtáros kolléga érdeke, de magáé a problémás személyé is. Ugyanis a szabályokhoz való ragaszkodás fogódzó neki is, aminek mentén és segítségével nagyobb esélye van visszatérni a normál életbe. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a kollégák és az érintett intézmények egységes fellépése. Az előadás második felében a cigányság könyvtári ellátásáról volt szó. Fontos a helyi cigány közösség megismerése (beás, oláh, romungró?), az ennek megfelelő nemzetiségi dokumentumállomány kialakítása. Két tanulmánykötetre hívta fel figyelmünket a témában: A feladatra készülni kell, Hídszerepek. Mindkettő megtalálható a MEK-en. 2. Mit tegyünk, ha drogos (alkoholos) befolyásoltság alatt álló látogató érkezik a könyvtárba? Milyen ellátórendszerhez, hova fordulhatunk, mit tehetünk? Kitiltás helyett megoldások. Előadás és beszélgetés Gesztelyi Tamás mentálhigiénés szakemberrel A felgyorsult világ, az értékek átrendeződése, a növekvő terhek, a bizonytalanság miatt az emberek mentális egészsége romlik. Ezzel együtt a tudatmódosító szerek használata nő. Elkészült a Nemzeti drogellenes stratégia, az iskolákban is van már helyi drogstratégia. Ennek mintájára kellene kidolgozni a könyvtári cselekvési tervet. Az előadó megismertetett minket a designer drog fogalmával, felvázolta az alkoholos és drogos befolyásoltság alatt álló emberrel való bánás szükséges lépéseit: 1.      Probléma észlelése (mozgásból, tekintetből, beszédből) 2.      Kapcsolatfelvétel. Tesztkérdések feltevése, adekvát-e a reakció? 3.      Biztonságba helyezés 4.      Hozzátartozó értesítése 5.  Mentő, rendőrség hívása. Ha nem együttműködő a látogató, nem szabad vele konfliktusba kerülni, segítséget kell hívni, értesíteni kell a rendőrséget. A drogos személy viselkedése, állapotának változása kiszámíthatatlan, minden esetben mentőt kell hívni. A konfliktushelyzetek megoldásában fontos a közös állásfoglalás, a szabályok következetes alkalmazása. Ellátórendszer van, segítségül kell hívni 3. Mit tehetünk egy deviáns olvasóval? Hogyan ne váljunk áldozattá? Előadás és beszélgetés Dr. Juhász Zoltán alezredessel, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának munkatársával A könyvtáros nem tartozik a közfeladatot ellátó személyek sorába (ezen maga az előadó is meglepődött, amikor a fórumra készülve megtudta), ezért pont annyi joga és kötelezettsége van egy konfliktushelyzetben, mint bármelyik „utca emberének”. Megismertük a „jogos védelem” fogalmát. Nem büntethető az a személy, aki jogtalan támadást hárít el. A szükséges mérték túllépése esetén sem, ha ezt a szükséges mértéket felindulásból, ijedtségből képtelen felismerni. Hangsúlyozta az előadó, hogy semmilyen intézkedésbe nem szabad belefogni, ami a saját testi épségünket veszélyezteti, amit nem tudunk biztonsággal befejezni. Segítséget, a rendőrséget kell hívni. Az elkövetőt esetleg vissza lehet addig tartani, amíg a rendőr a helyszínre ér. De a visszatartás sem történhet erőszakosan. Ha erre lenne szükség, inkább ne menjünk bele a konfliktusba, hanem koncentráljunk a személy megfigyelésére. A pontos személyleírás, a helyzet pontos ismertetése legyen inkább a cél.  4. KÖNYVromaTÁR: roma felhasználók a könyvtárban Előadó: Dávid Ildikó Tünde könyvtáros, Nagykereki Községi Könyvtár Az utolsó előadó egy kistelepülési könyvtár jó példájával ismertetett meg minket. Nagykerekiben az általános iskolás korú gyerekek között a roma származásúak aránya 60 %. A könyvtárban mint „problémás olvasók” jelentkeztek csínytevéseikkel, rendetlenkedésükkel. Programjukkal, a gyerekeknek szervezett foglakozásokkal elérték, hogy rendszeres könyvtárhasználók lettek. A kolléganő is kiemelte (az előző előadókhoz hasonlóan) a helyi közösség megismerésének fontosságát. A gyerekeken keresztül felvették a kapcsolatot a családokkal, az édesanyákkal is. A konferencia előadásai teljes egészükben megtekinthetők itt. Horváth Tímea