MKE 53. Vándorgyűlés - Fenntarthatóság, felelősség, szemléletformálás

Idén nyáron Kaposváron újra személyes jelenlét mellett került megrendezésre a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 53.Vándorgyűlése. A 2022. július 14-16. között megtartott konferencia témája  Fenntarthatóság, felelősség, szemléletformálás  volt

 

A közalkalmazotti létből (jogállásból) való áttérés a munkavállalói világba (jogállásba). Előnyei, hátrányai, tapasztalatai Előadó: Dr. habil. Berke Gyula tanszékvezető (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és TársadalombiztosításiJogi Tanszék)  

 

A Jogi szekció bevezetése rögtön egy „kellemes” témát ölelt fel!  

 

Berke Gyula a Kjt. kiszerveződéséről beszélt, ami nem lehetett egyszerű feladat a jogalkotóknak, főleg úgy, hogy nem is értettek hozzá! Egyszerűbben megoldhatták volna a helyzetet, ha arról van szó, hogy létszámleépítés – fűzte hozzá.  

 

A 2020. évi XXXII. törvényről beszélünk, a közismert átalakulási törvényről!  

„A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény a levéltárakat, a múzeumokat, nyilvános könyvtárakat, közművelődési és integrált kulturális intézményeket, valamint az előadó-művészeti szervezeteket helyezte az Mt. hatálya alá.” Itt olvasható: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000032.tv

 

Ennek a törvénynek személyi hatálya láthatóan sajátos annyiban, hogy amennyiben ezt az ún. kulturális szférát, a muzeális intézményeket, könyvtárakat, művelődési intézményeket, tulajdonképpen egy kalap alá veszi, nem tesz különbséget a személyi kérdésekben felmerülő problémákban és a különböző kulturális ágazatokban lévő szabályozásban. Ennek nem kéne így lennie, fűzte hozzá.  

De ha már a jogalkotó hozzányúlt ehhez a kérdéshez, akkor elbírt volna az egyes ágazatokra vonatkozó differenciált szabályozást, ez a jogalkotói megoldás mindenesetre nem lett meglépve és/de a jogcímváltás 2020-ban bekövetkezett.  

Az ún. jogviszonyváltás, más néven jogállásváltozás, nagyszámú foglalkoztatottat érintett, több – ún. közszolgáltatási – ágazatban.  

 

A 2020-as évi XXXII. átalakulási törvény "indoklására" ha ránéz az ember, a jogszabály céljának tekintetében sokkal okosabb nem lesz. 

A törvény elemeit részletesen vizsgáljuk meg, és ennek alapján jobban megérthetjük a törvényalkotók szándékát. 

 

A felsorolás az érintett felhasználóknak segítségére lehet! Nézzük meg az "indoklás" elemeit: 

 

• 6%-os béremelést kap/n/tak közalkalmazotti jogviszonyból kilépők – itt megjegyzendő, hogy ennek semmi köze a törvény céljához, viszont az elfogadás szempontjából lényeges jelentőségű, hisz erre helyezte a jogalkotó elsősorban az indoklást,  

 

• a másik a flexicurity szó jelentősége. Ez is megjelenik az indoklásban. „ A flexibility” rugalmasság és a security biztonság szavak együtteséből keletkezett, melynek a jelentése a következő: az állam szerepe az egyén életében az, hogy az életre szóló munkahely megteremtése helyett lehetővé tegye a biztonságos és rugalmas munkahelyváltozásokat.” Magyarul, a hazai jogban át akarjuk ültetni ezt az ún. flexicurity szemléletet, megoldást, a rugalmas alkalmazkodás képességét, a foglalkoztatás biztonságát, a munkavállalókra vonatkozó jogokon és kötelezettségen alapuló állami foglalkoztatáspolitikát. Ehhez annyit fűzött hozzá, hogy az Európai Unióban megfogalmazott kívánalmat kívánja megjeleníteni, amelyik azt fejezi ki, hogy olyan munkajogi szabályokat kell alkotni, amely munkajogi szabályok egy oldalról biztosítják a munkáltató működésének a rugalmasságát, de a másik oldalról a munkavállalók biztonságát is őrzi, megtartják, adott esetben fokozzák. Itt is megjegyezte az előadó, hogy ez a törvény ilyen célt nem szolgál. Semmilyen flexicurity hangsúlya nincs az átalakulási törvénynek, de azt viszont rögzíti az indoklás, hogy a munka világában változások következtek be.  
• „kiüresedett a közalkalmazotti törvény”, pontosabban a közalkalmazotti törvénynek a személyi hatálya. Ez így igaz. Napjainkig az történik, hogy egyre szűkebb az a személyi kör, amely a Kjt. hatálya alatti jogviszonyban – közalkalmazotti jogviszonyban – dolgozik, illetve teljesít.  
• „életszerűtlen” a közalkalmazotti törvény, ebben megoszlanak a vélemények. Indokolt a kulturális ágazat munkavégzőinek a Kjt. hatálya alóli kivétele, a jogviszonyok munkaviszonnyá alakítása. A társadalom számára pozitív üzenet volna. Kétségek vannak. Felértékelődik az egyéni teljesítmények szerepe. Erre utaló megoldás önmagában a törvényben egyáltalán nincs.  

 

„Azzal, hogy ezzel a törvénnyel a munka közjogának hatálya alól a magánmunkajogba emelték át ezen intézményeket, azok mintegy „idegen testként” látják el az új jogszabályi környezetben a korábbi állami vagy önkormányzati közfunkcióikat.”

Erről bővebben itt olvasható: 

Horváth István–Kun Attila–Petrovics Zoltán: Adalékok a közszolgálati jog jogágiságának kérdéséhez (csatolva pdf-ben!) 

 

Az 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről szól, és 20 évig szabályozta a munkajogot, amíg az 2012. évi I. törvény fel nem váltotta, és 2012. július 1-én (továbbiakban új Mt.) hatályba nem lépett.  

Az egyik jelenség a magyar munkajognak az 1992. július 1. napi hatállyal kialakult, úgynevezett hármas trv. szerkezete:  

 

1. · Az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről  
2. · A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény  
3. · A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény.  

A Kjt. 25/A. § (paragrafus) a jogviszonyváltásról, az előadó mondandóját csak hosszas utánajárással és a szakirodalom tanulmányozásával tudtam megérteni, a lényeget az alábbiakban hoztam össze:  

 

„A jogviszonyváltási szabályok „őstípusának”, s tulajdonképpen e körben az általános szabálynak tekinthető a Kjt. 25/A. §-a, amelyet a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 115. §-a 1995. június 30. napi hatállyal iktatott a Kjt.-be, amely korábban ilyen tárgyú szabályokat nem tartalmazott. A törvény indokolása a következőkre mutatott rá. „A Kjt. és az Mt. hatályba lépését követően a tapasztalatok azt igazolták, hogy megalapozottak azok a szakmai kritikák, amelyek a közalkalmazotti jogviszony, valamint a munkaviszony közötti átjárhatóság szabályozásának hiányára vonatkoznak. …”  Forrása:

Berke Gyula: A jogviszonyváltásról:a közösségi szolgáltatások átszervezésének munkajogi következményei (Forrás: csatolva pdf-ben!) 

 

Munkajogviszony a kulturális intézményekben  

 

Az Átalakulási tv. (átmeneti) szabályai alapján:  

• · próbaidő kikötése érvénytelen,  
• · a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni,  
• · a jogviszony időtartam változatlan,  
• · a munkaidő mértéke változatlan,  
• · a korábbi igények elévülése nem szakad meg,  
• · a szabadság pénzbeli megváltása és a szabadság számításának újraindulása  
• · 5 évig (2025. november 1. napjáig) a Kjt. végkielégítésére és jubileumi jutalomra vonatkozó szabályainak alkalmazása  
• · a címhasználati jogosultság fenntartása,  
• · vezetői megbízások érintetlensége  

 

A munkaviszonyra vonatkozó szabályozás jogi természete (lehetőségei, keretei):  

Kjt. 13. § Kollektív szerződés  

 

1. e törvény, és az e törvény felhatalmazása alapján kihirdetett rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha erre a jogszabályok felhatalmazást adnak  

2. az Mt. előírásaitól az Mt. 277. § (1) és (2) bekezdése, valamint eltérő megállapodásra vonatkozó rendelkezései szerint térhet el,  

3. az Mt. előírásaitól nem térhet el, ha e törvény az eltérő megállapodásra vonatkozó Mt.-beli rendelkezés alkalmazását kizárja.  

Kjt. 24. §: az Mt. 43. § nem alkalmazható  

 

A kulturális szféra foglalkoztatási szabályainak átalakításánál a kormányzat elsősorban a munkáltatóknak kedvezett, mindezt a rugalmasság és versenyképesség hangoztatása mellett.  

 

A munkajog hatálya alá vonás fő problematikája a túlzott gyorsaság volt, mivel nem volt elég idő arra, hogy a jogalkotó kellő gondossággal körüljárja a témát, mindez indokolatlanul, „nem értő” módon, jogalkotói „nem értés” következtében, viszonylag hamar következett be. 

 

Székelyné Zombory Piroska

tájékoztató könyvtáros